CSILLAGHULLÁS NÓGRÁD MEGYE FALVAIBAN ÉS VÁROSAIBAN

A fõvárosban történt fegyveres harcokról és politikai intézkedésekrõl a Magyar Rádió adásaiból értesültek mind a fõvárosi, mind a vidéki lakosok. Nógrád megyében is nagy volt az öröm, egyben a tanácstalanság. A rádióshírek ugyanis sokáig ellentmondásosak voltak. A forradalmár fegyveresek szabadságharcot vívtak, az éterben beszélõ politikusok pedig ellenforradalomról, fasiszta és reakciós elemekrõl tettek említést, s a felkelõket statáriummal és halálbüntetéssel fenyegették meg. A hivatalos rádióhíreket egészítették ki - korrigálták - az otthonukba visszatért ingázó munkások, vasutasok, egyetemisták és fõiskolások. Az elbeszélõk nem csõcseléket láttak a felkelõkben, hanem az életüket is kockáztató, bátor hazafiakat, forradalmár szabadságharcosokat. A forradalom mindenütt általában tüntetésekkel és nagygyûlésekkel kezdõdött. Elsõ számú célponttá vált a címer, a vörös csillag, a szovjet hősi emlékmű. Ezeket a Rákosirendszer és fõ támasza, a megszálló Szovjetunió szimbólumainak tekintették. A címereket már október 25–26-án eltávolították. Ezután került sor a hõsi emlékmûvekre; például október 26-án Balassagyarmaton és Nógrád községben, másnap többek között Salgótarjánban, Mátranovákon, Nagybátonyban, Szügyben, Bujákon, Ecsegen, harmadnapon Kisterenyén, Csécsén. Szarvasgedén, Nógrádsápon és másutt elégették a marxista támájú könyveket. Több helyütt lettek a tűz martalékai a beszolgáltatási iratok.


A salgótarjáni szovjet emlékmű ledöntésének pillanatai 1956. október 27-én.