FORRADALMI ÖNIGAZGATÁS

A vidék példaként tekintett a fővárosra, s ottani mintára Nógrád megyében is megalakultak a forradalomnak a budapestihez hasonlatos települési és munkahelyi önkormányzatai. A szétesett kommunista hatalmi szervek helyébe ezek a testületek léptek: a forradalmi nemzeti tanácsok, illetve bizottságok vették át a közigazgatás irányítását, a rendfenntartást és a lakosság ellátását.

A megye el
ső, valóban forradalmi városi önkormányzata Balassagyarmaton jött létre október 27-én, szombaton. Salgótarjánban csak október 30-án sikerült az elvtársaktól megtisztított, őszintén forradalmi irányító szervet megválasztani. A Nógrád Megyei Nemzeti Bizottság alakuló ülésén elsősorban a salgótarjáni iparmedence küldöttei vették részt, ezért illetékessége is jobbára erre a területre koncentrálódott.
A forradalmi önkormányzatok megválasztásával a forradalom kezdeti, demonstrációs szakasza véget ért. Az új szakaszban a demokratikus működés feltételeit, illetve magát a demokratikus működést kellett megvalósítani. Ez nagyobb felkészültséget követelt a résztvevőktől, ezért általában képzett, tapasztalt, nemegyszer a közigazgatásban is jártas, érett korú férfiakat igyekeztek előtérbe állítani. Fontos feltétel volt, hogy nem kompromittálták magukat a Rákosi-rendszerben. Így sok kommunista párttag is feladatot kapott. A választások általában zsúfolt teremben zajlottak. Ez lehetett kultúrház, mozi, iskolai tanterem vagy vendéglőkocsma. Szempont, hogy lehetőleg minden érdeklődő beférjen. Az önkormányzatok komoly hangsúlyt fektettek a rend és a béke fenntartására, és megszervezték saját fegyveres alakulataikat, későbbi elnevezéssel: a nemzetőrséget. Az új önkormányzati szervek önálló intézkedései két részre oszthatók: a forradalommal kapcsolatos intézkedésekre (pl. pártház községi tulajdonba vétele) és a közösségi-egyéni sérelmek orvoslására (pl. téeszek feloszlatása). Az események általános mozgatóereje leginkább az igazságérzet és a hagyományos értékszemlélet érvényre juttatása volt.

<<<