MEGALAKULT A MEGYEI NEMZETI BIZOTTSÁG

A forradalom első napjaiban a párt- és tanácsi vezetés - a hatalom megtartása érdekében - létrehozta a maga "forradalmi bizottságát". Ez a szerv azonban működésképtelennek bizonyult, a "múlt erői" képtelenek voltak a megújulásra, hiteltelenek voltak. A vezetők egy része (pl. Hajdú József megyei párttitkár és az ÁVH vezetői) Csehszlovákiába disszidált, másik részük - kevés sikerrel - próbálta követni a gyorsan változó eseményeket, de a legtöbben visszavonultak, háttérbe szorultak és otthon várták a fejleményeket. Részlet a Szabad Nógrád október 29-i számából: "Az ideiglenesen összehívott forradalmi tanács két ízben ülésezett. Ezen világosan kiderült, hogy összetétele nem megfelelő.
Lehetetlenség, hogy 'hivatalból', választás nélkül üljenek benne egyesek, sőt vezessék is, amikor véleményük és az elmúlt napokban mutatott magatartásuk a forr
adalmi tanács feladataival szöges ellentétben áll! Bízhatjuk-e kecskére a káposztát? Nem és nem! Új forradalmi nemzeti tanácsot, amely bírja a nép bizalmát és cselekedni is tud!"


Mlinarik István írása a Nógrád Népe, október 31-i számában, az előző napi salgótarjáni történésekről: "Reggel nyolckor, amikor a küldöttek megérkeztek, még teljes tanácstalanság uralkodott… Senki nem tudta biztosan, mit kell csinálni, hogyan kell csinálni. Akkor felkiáltott valaki: Vigyázzunk, mert olyanok is vannak itt, akik nem ide valók!... Kik azok? Jöjjenek elő! Egymás után felálltak: Jakab Sándor, Fekete Ottó, majd a többiek. Beszéltek, de szavukban nem volt meggyőződés. Segítséget ígértek, de aligha tudtak volna segíteni abban, amit eddig gátoltak… Megkérdezték tőlük, kik hozták be Szlovákiából az Új Szót, ezt a forradalmunkat gyalázó, nívótlanul uszító szennylapot. És Jakab Sándor hazudott. Nem volt bátorsága igazat vallani". 1956. október 30-án Salgótarjánban megalakult a nemzeti bizottság megyei szerve. A 11 fős testület elnöki feladatait Mlinarik István, a megyei tanács tisztviselője látta el, akit az előző napon a hivatal munkástanácsának tagjának is megválasztottak. A titkár Lénárd Andor tanár lett. Tagok voltak még: dr. Garamvölgyi Antal, a kisgazdapárt volt megyei elnöke; Kecskés Károly AKÖV-dolgozó (Szociáldemokrata Párt), Kovács János vasutas (képviselte a nemzeti parasztpártot); Sartoris Kálmán, akit a bányatröszt vezetésével bíztak meg; Édes György gimnáziumi tanuló, az ifjúság képviseletében; Bajtai jenő tisztviselő, akihez a közigazgatás felügyelete tartozott; Esztergomi Antal az ipari termelést felügyelte, rövid ideig tag volt a bizottságban Laukó györgy is, a megszűnetetett megyei tanács elnöke, mint a kommunista párt képviselője (helyére Cserháti József tanárt delegálták).

Lénárt Andor, a Nógrád Megyei Nemzeti Bizottság titkára. Egerben született, 1925. december 8-án. Történelem-földrajz szakon diplomázott.A forradalom kitöréséig a gépipari technilum tanára volt. Pedagógustársai delegálták a nemzeti bizottságba. November 4. után a megyei munkástanács munkáját segítette. A megyei bíróság 1957. október 14-én 12 évre ítélte.



Tagja volt még a bizottságnak a megyei rendőr-kapitányság megbízott vezetője, Szabó István őrnagy is. Az alakulásról így számolt be a Nógrád Népe október 31-i száma: "… a vita során kizárta magából azokat, akik az elmúlt napokban sem álltak a nép, a szabadság mellé… A nem
zeti bizottság megszervezte a néphez hű karhatalmat kiegészítve az ifjúság és a munkásság fegyveres szerveivel, ezzel egy időben megszüntette az Államvédelmi Hatóságot. A nemzeti bizottság egyetért Nagy Imre és a kormány egyes tagjainak október 30-ai nyilatkozatával, de továbbra is követeli a szovjet csapatoknak az egész országból történő azonnali kivonását… Nógrád megyében kisebb rendbontásoktól eltekintve rend és nyugalom van. A megye lakossága hálával gondol azokra a hősökre, akik életük árán tették lehetővé, hogy hazánk újra szabad, független, demokratikus állam lett."

<<<