1956. október 29.

Miután – október 28-án – a kormány feloszlatta az ÁVH-t, annak megyei tisztjei, Rácz Károly őrnagy vezetésével a kora hajnali órákban felkeresték Hajdú József MDP megyei első titkárt, és közölték vele, hogy átmennek Csehszlovákiába, mivel szerintük az országban az ellenforradalomárok átvették a hatalmat. Kérték a párttitkárt, hogy tartson velük. Hajdú nehéz döntés előtt állt, de mivel a helyzet megítélésében egyezett véleményük, csatlakozott az ÁVH-sokhoz. Hamarosan elhagyták a megyei pártbizottság épületét és hajnali 4 óra körül Fülekre, majd onnan Besztercebányára távoztak.
Új Forradalmi Nemzeti Tanácsot!” című felhívás jelent meg a Szabad Nógrádban, amelyben követelték a testület összetételének választások útján történő kibővítését, hiszen „...Lehetetlenség, hogy hivatalból, választás nélkül üljenek benne egyesek, sőt vezessék is, amikor véleményük és az elmúlt napokban mutatott magatartásuk a Forradalmi Tanács feladataival szöges ellentétben áll.
A Közgazdasági Technikumban tartották meg a pedagógusok küldöttválasztó gyűlését, ahol Lénárt Andort a gépipari technikum tanárát, Csurda József és Böszörményi tanárokat választották küldöttnek a másnapi megyei nemzeti bizottsági választásra. Megfogalmaztak egy kiáltványt is, melyben követelték a megyei pártbizottság hatáskörének csök-kentését. A gyűlésen vált ismerté, hogy Hajdú Józsefék elhagyták a várost és ekkor fogalmazódott meg az a követelés is, hogy az október 30-án megalakuló bizottság vegye át a megye irányítását. Ezen az ülésen számolt be a budapesti harcokról Gerelyes Endre negyedéves bölcsészhallgató.
Bobál Gyula, a megyei tanács sajtópropaganda csoportjának vezetője összehívta az újságírókat, hogy válasszák meg képviselőjüket a másnapi forradalmi tanács választó ülésére. Az összejövetelen megjelent Balogh Gyula, Fehér Gabriella, Fráter Lóránd, Gálfy Árpád, Kiss Gy. János, Lantos László, Miklós Dezső és Sváb Béla. Titkos szavazással Miklós Dezsőt választották meg küldöttnek. Az összejövetel keretében felállítottak egy szerkesztőbizottságot, melynek tagja lett Balogh Gyula, Bobál Gyula és Orosz Béla.
A városban működő írócsoport küldöttje Mlinarik István lett.
Az Acélárugyárban megválasztották a 80 fős munkástanácsot. Elnöke dr. Magos Béla, vállalati jogtanácsos lett. A munkástanács 15 tagú igazgatósági tanácsot hozott létre, az üzem operatív irányítására. Ennek a testületnek az elnökévé Trezsnyik Ferenc dróthúzót választották meg, aki egyben a gyári munkástanács elnökhelyettese is volt. További tagjai lettek az igazgatótanácsnak: Ampli István, Bedegi József, Berczelly József, Csapó Lajos, Godó Tibor, Éliás István, Erdődi Kálmán, Hárs László, Kovács Andor, dr. Magos Béla, Óvári László, Steigerwald Ottó, Válóczi István 2. és Vincze László. A vállalat éléről leváltották Bérczes Henrik addigi igazgatót és helyére Mándoki Lászlót nevezték ki. A felfrissített gyári fegyveres erők új parancsnoka Rákos János helyett Hárs László lett.
Megválasztották a Tűzhelygyár 75 tagú munkástanácsát, melynek elnöke Szabó Béla, titkára Németh László lett. A munkástanácson belül kialakítottak egy 15 fős igazgatói tanácsot, melynek az előbb elmítetteken túl általunk ismert tagja volt még Hriczkó András.
Első ízben ülésezett az Öblösüveggyár 52 fős munkástanácsa. Megfogalmaztak egy 18 pontból álló követelést, illetve megszüntették a személyzeti osztályt és leváltottak hat vezető beosztású dolgozót.
Megalakult a Nógrád Megyei Építőipari Vállalat 25 fős munkástanácsa. Általunk ismert tagjai: Bágyi Miklós, Nagy Ferenc, Vizi Endre, Zavilla Viktor és Zéti József. A vállalat vezetésére 9 tagú igazgatói tanácsot választottak, melynek tagja volt Csákvári László, Domonkos István, Házi János, Nagy Ferenc, Patay Árpád, Pintér Pál, Szabó Pál, Tóth Andor és Varga József.
Megválasztották a 33. sz. AKÖV 41 vagy 45 tagú központi munkástanácsát, amelynek tagja volt Angyal Pál, Balogh István, Bartha Viktor, Berente László, Csolák Miklós, Dancsák János, Demény Mihály, dr. Horváth Péter, Dudás Benjámin, Erdélyi József, Faragó Lajos, Földi Istvánné, Gáspár György, Gyarmati Antal, Huszár József, István Lajos, Kasza István, Kecskés Károly, Képes József, Killián Ferenc, Koller József, Kosztandi Ferenc, Kőpataki Lajos, Kövér Mihály, Mihály István, Miklai László, Monostori László, Petrán Jenő, Pintér Imre, Potocski Ferenc, Prohászka Ottokár, Régi Ferenc, Sallói Károly, Striho János, Szász Árpád, Szpisák Gyula, Sztrehó József, Tárkányi László, Téglás Jenő, Telek Pál, Tósoki Győző, Varga Gyula, Váróczy Ferenc, Vincze András és Zentai Antal. A megalakult munkástanács az operatív ügyek vitelére egy szűkebb, ún. 10-es igazgatói tanácsot állított fel Berente László, Dancsák János, Kasza István, Kecskés Károly, Kőpataki Lajos, Kövér Mihály, Pintér Imre, Prohászka Ottokár, Tárkányi László és Téglás Jenő résztvételével. Más források szerint a bizottságnak Erdélyi István, Miklai László, Vincze András és Tósoki Győző is a tagja volt. A választást követőleg személyi kérdésekben határoztak. Leváltották Filipszki Pál igazgatót és helyére Gáspár Györgyöt nevezték ki. Elfogadták a gépkocsivezetők követeléseit, melyben szó volt a szovjet csapatok kivonásáról, magasabb órabérekről, a nyugdíjkorhatár leszállításáról.
Helyreállt a telefonösszeköttetés a megyei- és az országos rendőrkapitányság között. A főosztály vezetését Szabó István rendőrőrnagy vette át.
Megalakult a Fűtőház munkástanácsa. Tagjai: Bükki Károly, Fekécs Miklós, Gregor József, Gregus Miklós, Hatala Károly, Kakuk Lajos, Kazinczi János, Knizse József, Lantos Sándor, Maczkó József, Molnár András, Nyitrai János, Őzse Gábor, Pintér László, Póczos István, Sándor B. János, Simon Zoltán, Szőke Sándor, Szűcs István, Tábori László, Tajti Pál, Tari István, Tóth József, Urbán Károly, Vass József és Zsigrai György.
Megalakult a Salgótarjáni Lakáskarbantartó Szövetkezet 15 fős munkástanácsa, és 5 tagú elnöksége. Szabó János lett az elnök, Balázs László, Bóné Ferenc, Révai János és Szarvas Imre a tagjai .
A SZOT felhívására a dolgozók kb. 75%-a a párttitkár elnökletével megválasztotta a helyi ÉMÁSZ Üzletigazgatóság munkástanácsát. A munkavállalók az alakuló ülésen azt kívánták, hogy az igazgatóság szakadjon el a miskolci központtól. Ezt jelezték az ágazati minisztérium felé.
Megalakult a Kelet-Nógrád Megyei Népbolt Vállalat 5 fős munkástanácsa. A gyűlésen dr. Börzsönyi Sándor vállalati dolgozó mondott beszédet.
Az egyes osztályok delegáltjaiból megalakult a Nógrád Megyei Tanács Munkástanácsa. A következő személyek voltak a tagjai: Mezőgazdasági Igazgatóság: Antalffi István, Boros Béla, Ozsvárt Zoltán, Parák Miklós. Oktatási Osztály: Nagy Imre, Pál Sándor. Város és Községgazdálkodási Osztály: Pető Ottó. Kereskedelmi Osztály: Gáspár Vilmos, Murányi Lajos. Igazgatási Osztály: Bajtai Jenő. Testnevelési és Sport Bizottság: Krätschmer József. Begyűjtési Hivatal: Bakos Pál. Tervosztály: Mészáros Ottó, Páles Lajos. Pénzügyi Osztály: Bártfai Ferenc, Nagy László, Udvarhelyi Imre. Titkárság: Laukó György, Sipos Lajos. Ipari Osztály: Balázs Károly. Gondnokság: Vásárhelyi Pál. Konyha: Debreczeni Istvánné. Munkaerőgazdálkodási Osztály: Kékesi Emil. Népművelési Osztály: Mlinarik István, Sági Ferenc. Élelmiszeripari Osztály: Mohás Gyula, Pataki László. Egészségügyi Osztály: Szabó István. A fenti személyek közül Pál Sándort választották meg elnöknek és Balázs Károlyt titkárnak. A vezetőség munkájában részt vett Boros Béla, Parák Miklós és Vásárhelyi Pál. A munkástanács határozatban szögezte le a kompromittálódott tanácsi tisztviselők – fizetésük folyósítása melletti – munkától való távoltartását. Ez érintette Bobál Gyulát, Bokodi Kálmánt, Daruka Jánosnét, dr. Bánhegyi Istvánt, Dvorák Józsefet, Fodor Ernőt, Gálfi Árpádot, Gritz Arnoldot, György Júliát, Illés Miklóst, Jakab Imrét, Kaszás Józsefet, Kaszás Józsefnét, Kazári Gyulát, Kerner Lajost, Kojnok Gyulánét, Lak Imrét, Magyar Lajost, Márton Lajost, Molnár Ferencet, Oro-szi Károlyt, Sörös Valdemárnét, Szabó Jánost, Tóth Bélát és Zakosek Máriát. A munkástanács felszólított a hivatali munka folyamatosságára.
A pártbizottság kérte, hogy a délelőtt a kiegészítő parancsnokságra szállított fegyvereket, a bizottság védelme céljából, vigyék át oda. Az akciót Bernáth Rezső pártfunkcionárius bonyolította le. Azonban már a késő esti órákban Kelemen László főhadnagy és Bárdosi József százados vezetésével a kiegészítő tisztjei követelték a fegyverek visszaszállítását, amely végül is megtörtént.

<<<