1956. október 27.

A városban bekövetkezett események kezelésére Tandel József MDP járási másodtitkár és Soós János városi vb-elnök telefonon délelőtt 9 órára összehívta a helyi vállalatok, intézmények küldöttjeit, hogy a fennálló helyzetre tekintettel megválasszák a Városi és Járási Ideiglenes Forradalmi Nemzeti Tanácsot. A megjelentek között ott voltak a rendőrség és a pártbizottság funkcionáriusai, illetve a hazafias népfront vezetői is. A járási tanács kultúrtermében megtartott gyűlést Tandel másodtitkár nyitotta meg és leszögezte, hogy a rendkívüli események miatt az ügyek vitelére egy új, most megválasztandó szerv jogosult. Majd Soós vb-elnök szónoklata után Kopka Péter ismertette a járási pártbizottság kormány elé küldendő javaslatait, amelyeket a tanácskozás résztvevői jelentősen kibővítettek.
Ezek után megtörtént az új testület, illetve annak egy szűkebb körű, 25 fős végrehajtó bizottságának megválasztása.
A Városi és Járási Ideiglenes Forradalmi Nemzeti Tanács elnöke dr. Daróczi Gusztáv, elnökhelyettesei Fábián Sándor, Tandel József és titkára dr. Magyar Pál lettek, míg az általunk ismert tagjai: Balanyi Mihály, dr. Basa István, Dányi József, Debreceni József, Faggyas Kálmán, Fülöp István, Gál Lajos, Hegedűs Rajmund, Juhász Aladár, Juhász Aladár, Kenyeres Géza, Kiss István, Komor János, Koós Béla, Kósa József, Kovács Pál, László Aladár, Leszenyiczki Mihály? János?, Lőrincz Vilmos, Menczel József, Oravecz István, Papp László, dr. Pásztor Jenő, Piatrik Sándor, Ruzsinszki Kálmán, Sallói Aladár, Sallói Károly, Siket Pál, Skotnyár László, Szabó Sándor, dr. Szollár Andor, Tósoki Győző, Várkonyi Róbert, Vizi Ferenc és dr. Zeke Lajos voltak.
Megalakulásukról a „Magyar Hazafiak!” című kiáltványban tájékoztatták a lakosságot, s ebben közölték, hogy átveszik a város és a járás területén a teljes államhatalom irányítását és követelték a harcok beszüntetését, a szovjet csapatok távozását, illetve a szabad választások megtartását. Felhívták a vállalatokat és az intézményeket, hogy haladéktalanul alakítsák meg munkástanácsaikat. Felhívásukat többszáz példányban terjesztették a járásban.

A városban kisebb tüntetésre került sor, ahol ismét követelték a politikai foglyok szabadon bocsátását.

Megalakult a Cserháti Állami Erdőgazdaság központi munkástanácsa. Elnöke Tálas Mihály, titkára Faggyas Kálmán lett.

A járási tanács épületében megalakult a Forradalmi Ifjúsági Szervezet előkészítő-szervező, 10 tagú bizottsága. Vezetője Dányi József lett. A testület munkájában többek között részt vett Antal Imre, Dávid András, Kőházi Ödön, Molnár László, Mosó Mihály, Mosó Miklós és Tátrai Guidó. Megkezdték az ifjúság járási szervezését is, de kevés sikerrel.

Dr. Basa István járási ügyész a megyei ügyészségen bejelentette, hogy az ideiglenes forradalmi nemzeti tanács utasítására meg kell alakítani az ügyészség forradalmi munkástanácsát. Ez ellen Rozgonyi Aladár erélyesen tiltakozott és arra hivatkozott, hogy erre vonatkozó felszólítást a Legfőbb Ügyészség még nem adott ki. Basa erre kijelentette, hogy akkor a járási ügyészségen fogják felállítani a forradalmi testületet. Végül a megjelenő ügyészségi munkatársak támogatásával megalakult a megyei ügyészség forradalmi munkástanácsa is. Elnöke dr. Basa István járási ügyész lett. A tagok között szerepeltek Káplán János, Nagy János, Zöld Sándor ügyészek, illetve Gerlei László statisztikus.

Juhász Aladár határőr főhadnagy elnökletével megalakult a határőrség forradalmi katonai tanácsa. A testületnek többek között tagja volt Horváth László főhadnagy.

Megválasztották az Épületszerelő Vállalat 27 tagú munkástanácsát, amelynek általunk ismert tagja lett Nagy Imre.