1956. november 2.

Miskolcon rendezték meg az északkelet-magyarországi megyék forradalmi bizottságainak tanácskozását, ahol Nógrád megyét Édes György, Mlinarik István és Tárkányi László képviselte. A küldöttek megalakították az Észak- és Keletmagyarországi Nemzeti Tanácsot. Kidolgozták szervezeti felépítésüket, mely szerint a megyék 3-3 fővel képviseltetik magukat. Az operatív feladatokat egy ügyvezető testület látta el. Kijelentették, hogy a nemzeti tanács nem politikai párt, hanem a forradalom győzelméig átmenetileg a nemzeti egység megtestesítője. Elismerték a Nagy Imre kormányt, de egyetértettek a Dunántúli Nemzeti Tanács megalakulásával is. Szorgalmazták az Országos Nemzeti Tanács létrejöttét. Követelték az új választások kiírását, új alkotmányt, az orosz csapatok magyarországi kivonását. Mindezeket határozat formájában deklarálták, amit a megyei nemzeti bizottság nevében Mlinarik István írt alá.
Még aznap visszatértek Salgótarjánba és beszámoltak a megyei nemzeti bizottság előtt a miskolci eseményekről. Ezen az értekezleten határozták el, hogy a sztrájkjog fenntartásával a bányákban és a közlekedésben hétfőn (5-én) felveszik a munkát.
A megyei kiegészítő parancsnokság katonai tanácsa letartóztatta Borsos Pál alezredest, megyei parancsnokot.
A nemzeti bizottságon belül is megalakult az ún. katonai tanács, melynek vezetésére Árvai alezredes volt kijelölve. A megjelent 15-20 tiszt és tiszthelyettes azonban kijelentette, hogy Árvai alatt nem vállalnak szolgálatot. Ezért a katonai tanács elnöke Kormos Géza százados lett. Mellette látta el a polgári tanácsadó funkcióját Barthó László. A testület elnökhelyettese Árvai Mihály alezredes, rendőri helyettese Szabó István őrnagy lett. Tagja volt még Kelemen László főhadnagy, Répás Pál főhadnagy Bárdos József százados és a rendőrség képviseletében Szabó Gábor alezredes.
A közlekedési dolgozók követelésére Laukó Györgyöt felmentették nemzeti bizottsági tagsága alól és helyére az újjászerveződő kommunista párt képviselőjét, a megyei tanács oktatási osztályvezetőjét, Cserháti Józsefet hívták be.
A városi üzemek és intézetek munkástanácsainak és forradalmi bizottságainak mintegy 100 fős küldöttsége jelenlétében került sor a Salgótarjáni Városi Nemzeti Bizottmány megválasztására. Az ülést dr. Németh György korelnök beszéde nyitotta meg. A bizottmány kb. 70 főből állt, amelyből megalakították az intézőbizottágot, ennek elnöke dr. Németh György lett. A név szerint ismert bizottsági tagok: Balázs László, Berkes József, Csépán Sándor, dr. Daubner Kornél, Farsang János, Fekete György, Grexa Lajos rendőrhadnagy, Hegykői György, dr. Horváth Lóránt, Kun Barnabás, Mede József, Nagy Ottó, Pauchli Rezső, Szabó Jenő honvédszázados, Szentgyörgyi Zoltán, Telek Ferenc, Verle János, Vincze György és Zavilla Viktor.
Vajó István, az MSZMP megyei elnökségének tagja a sajtón keresztül kért bocsánatot mindazoktól, akiket az elmúlt évek során igazságtalanul megbántott.
A Nógrádi Szénbányák Tröszt bejelentette, hogy Nógrád Megyei Szénbányák Igazgatósága néven működik tovább, és részleges sztrájkot hirdetett meg az orosz csapatok kivonulásáig.
A salgótarjáni iparvidék forradalmi munkástanácsainak küldöttjei a megy tanácson gyűltek össze és úgy határoztak, hogy november 5-én a sztrájkjog fenntartása mellett felveszik a munkát.
Megválasztották a Magyar Beruházási Bank megyei fiókjánál működő munkástanács intézőbizottságát, melynek Daku Mihályné, Sörös Gyula és Verebélyi Ferenc lett a tagja.

<<<