1956. október 26:

Fekete Ottó, a megyei pártbizottság munkatársa felkérte Ács István technikumi és Édes György gimnáziumi tanulókat, a fiúkollégiumban székelő diákság választott képviselőit, hogy a rend fenntartása végett vállaljanak fegyveres szolgálatot.
Elsődlegesen, pártszempontból megbízható személyek részvételével létrehozták a megyei pártbizottság épületében a Nógrád Megyei Ideiglenes Forradalmi Nemzeti Tanácsot, melynek élén Hajdú József állt. Tagjai közt szerepelt többek között Jakab Sándor MDP megyei másodtitkár, Laukó György megyei vb-elnök, Sartoris Kálmán Bányatröszt igazgató, a HNF megyei elnöke, Rácz Károly BM megyei főosztályvezető, Gösswein Richárd erőművi főmérnök és Angyal József ötvözetgyári dolgozó. A város diákságát Édes György tanuló képviselte. A testület megalakulásáról a sajtón keresztül tájékoztatták a megye lakosságát. Elhatározták, hogy október 30-ra fórumot hirdetnek, ahol a város üzemeinek, intézményeinek küldötteiből választják meg a végleges nemzeti bizottságot. A nemzeti tanács a megyei tanács épületébe tette át székhelyét.
A megyei pártbizottság olyan információ birtokába jutott, hogy Miskolc és Ózd, más források szerint Hatvan irányából egy nagyobb számú „ellenforradalmár csoport” tart Salgótarján felé. Ezért utasították a környékbeli megbízható bányászalakulatokat, hogy robbantsák fel a homokterenyei „mélyedést”. Erre nem került sor, mert az információ téves volt.
Megjelent a megyei pártbizottság és a megyei tanács lapjának, a Szabad Nógrádnak a különszáma, mely közölte Kádár János és Nagy Imre október 25-i rádióbeszédét.
A város középiskoláiban már érezhetővé vált a forradalmi hangulat. A diákság nemzetiszínű kokárdát viselt.
Az ÉMÁSZ helyi igazgatósága megtagadta két dolgozójának, hogy részt vegyen a miskolci központ munkástanácsának megválasztásán.

<<<