1956. október 29:

Megalakult a 16 fős Szécsényi Járási Forradalmi Bizottság. Tagjai közül név szerint az alábbiakat ismerjük: elnök: dr. Gazsi József szécsényi körorvos, titkár: Klement Kornél a szécsényi járási tanács népművelési csoportvezetője. Tagok: Cservák István a járási pártbizottság első titkára, Bővíz József a Szécsényi Ruházati és Szolgáltató KTSZ dol-gozója, Doman Béla?, Hornyák János a 33. sz. AKÖV gépkocsivezetője, Jánoska István kőműves, Kiss László a Szécsényi Vegyesipari Javító Vállalat technikusa (építési csoportvezetője), Micsinai Tibor járási tanácsi dolgozó, Miskédi Gyula a ludányhalászi téglagyár dolgozója, Oláh Pál budai id. földműves, Pancsovai Gyula géplakatos, Varga Pál volt szécsényi községi bíró. (Vannak olyan források, amelyek az alakulást november 2-ára teszik, azonban a környező települések korabeli jegyzőkönyvei ezt az időpontot támasztják a leginkább alá.)
Küldöttség indult csehszlovák területre élelmiszerért, üzemanyagért, illetve a kapcsolatok felvétele ügyében. A küldöttség tagjai voltak többek között: Cservák István, az MDP járási első titkára, Horváth János, a községi forradalmi bizottság elnöke, Hornyák János a községi forradalmi bizottság elnökhelyettese, Kiss László, a községi forradalmi bizottság tagja, Nagy Károly főhadnagy, a szécsényi határőrség parancsnoka, Dus József főhadnagy, járási rendőrparancsnok, valamint Szeles József és Szabó János gépkocsivezetők. (Ezen kívül még kb. kétszer ment küldöttség a szomszédos országba, s pártbizottsági források szerint csak azért fogadták őket, mert Cservák tagja volt a delegációnak.) Csehszlovák részről az volt a kívánság, hogy az általuk is használt Ipolytarnóc-Nógrádszakál közti vasútvonalon ismét induljon meg a közlekedés. Ennek fejében viszont felajánlották, hogy cukrot, sót és élesztőt szállítanak Nógrád megyébe, illetve Magyarországra. A tanácskozás nem járt eredménnyel, s így abban maradtak, hogy egy későbbi időpontban Balassagyarmaton ismét összejönnek. (Hogy a tárgyalás zsákutcába torkollott, két tényező valószínűleg alapvetően befolyásolta. Az egyik az volt, hogy a szécsényi delegáció nem volt hajlandó terjesztésre átvenni az „Új Szó”-t és azon röplapokat, amelyek a magyar eseményéket ellenforradalomnak minősítették. A másik oka pedig az lehetett, hogy a szécsényiek azt szabták a vonatok újraindításának feltételeként, hogy a csehszlovákok vegyék le azokról a vörös csillagot.)

<<<