CSÉCSE KÖZSÉG FORRADALMA


Kronológia

október 27:
Ismeretlen személyek bántalmazták Hényel Sándor vb-elnököt.

október 28:
A fővárosi események hatására lezajlott demonstráció során a helyi fiatalság követelésére elégették a begyűjtési iratokat. (Egy november 27-ei jelentés szerint az iratok égetésében egy 25 fős csoport vett részt, akik a Hényel-pusztai Állami Gazdaság vontatójával mentek a tanácsházára.) Ez után került sor a községi tanács épületében a forradalmi bizottság megválasztására, melynek elnöke Hényel Sándor addigi vb-elnök lett. A testületnek tagja volt többek között Csépe István, Szabó József, Takács Zoltán és Zimányi Elemér. A gyűlésen megfogalmazták a lakosság 14 pontos követelését, majd megválasztották a Berze András, Demény Imre és Varga László alkotta nemzetőrséget. (Megjegyezzük, hogy más források október 27-re datálják a fenti eseményeket.)

október 29:
Ismeretlen személyek ledöntötték a szovjet emlékművet.

november 9:
A nemzetőrök leadták fegyvereiket és befejezték tevékenységüket.

november 28:
A rendőrség az október 28-án történt iratégetés résztvevői közül őrizetbe vette Berze Andrást, Gazsi Aladárt, Hídvégi Sándort és Zsiga Eduárdot.

november vége:
Beszüntette működését a forradalmi bizottság.


Személyi adattár:

Berze András: Nagybátonyban született 1924. május 20-án. Anyja neve Angyal Terézia. Iskolai végzettsége 4 elemi, foglalkozása mezőőr. 1945 és 1947 között tagja lett az MKP-nek. A forradalom idején tagja volt a községi nemzetőrségnek, s egyes források szerint a parancsnoki tisztséget is elvállalata. 1957. június 10-én tartóztatták le. A Balassagyarmati Megyei Bíróság 1957. október 18-án 2 év börtönbüntetésre, 5 év részleges jogvesztésre és 500 Ft vagyonelkobzásra ítélte. A Legfelsőbb Bíróság 1958. november 13-án, 1 év 6 hónap börtönbüntetésre módosította az elsőfokú ítéletet.

Takács Zoltán: Csécsén született 1921. szeptember 20-án. Anyja neve Gajdoczki Margit. Apja malomtulajdonos volt. Polgári iskolát végzett, majd malomipari segéd lett. A világháborúban orosz fogságba került, ahonnan 1948-ban tért haza. A malmok államosítása után földműveléssel foglalkozott, majd 1952-től TEFU-gépkocsivezető lett. 1956-ban tagja lett a községi forradalmi bizottságnak. 1958. február 19-én helyezték előzetes letartóztatásba. A Balassagyarmati Megyei Bíróság 1958. március 24-én 6 hónap börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását 3 évre felfüggesztette. A Legfelsőbb Bíróság 1958. szeptember 9-én hozott másodfokú ítéletével felmentette.

Zimányi Elemér: Csécsén született 1914. szeptember 14-én. Anyja neve Padusiczki Kornélia. Édesapja községi kántor és postamester volt. 1935-ben végezte el a jászberényi tanítóképző főiskolát. 1938 és 1950 között kántortanító volt, de az iskola államosítása során fegyelmivel elbocsátották állásából, mert felolvasta az egyház iskolaállamosítás elleni tiltakozó iratát. 1955-ig mint kántor tevékenykedett, majd 1956. január 1-től ismét tanítóként dolgozott Csécsén. A forradalom alatt beválasztották a helyi forradalmi bizottságba. Tevékenységéért 1958. február 18-án helyezték előzetes letartóztatásba. A Balassagyarmati Megyei Bíróság 1958. március 24-én 6 hónap börtönbüntetésre ítélte, amelyet azonban 3 évre felfüggesztett. A Legfelsőbb Bíróság 1958. szeptember 9-én hozott másodfokú ítéletében felmentette.


Forrás: 1956 Nógrád megyei kronológiája és személyi adattára. Szerk.: Á. Varga László. Salgótarján, 1996.

<<<