Geczkó István: Pásztón született 1936. szeptember 4-én. Anyja neve Juhász Erzsébet, iskolai végzettsége 6 elemi. Apjának 6 kh földje volt, s tanulmányai befejezése után Geczkó István is a család földjén gazdálkodott. 1949-ben feleségül vette Zeke Erzsébetet. 1949 és 1951 között katona volt a budapesti tüzértiszti iskolában. Itt kitanulta a gépkocsivezetői szakmát és leszerelése után a salgótarjáni 33. sz. AKÖV-höz került gépkocsivezetőnek. 1953-ban hatósági közeg elleni erőszak bűntette miatt 5 hónapra ítélték. Szabadulása után 1954 tavaszától több helyen dolgozott, majd 1955 februárjában ismét a 33-as AKÖV-nél helyezkedett el. A forradalmi eseményekbe csak december elején kapcsolódott be, ugyanis december 5-én este 9 és 10 óra között Alapi Lászlóval, Kiss Antallal, Kelemen Károllyal és Tóth Miklóssal részt vett abban az akcióban, amelynek során a mátraszőlősi kőbányából két gépkocsival elvittek 40 kg paxitot, 370 db gyutacsot és 3 karika gyújtózsinórt. A robbanóanyagot náluk rejtették el, míg a gyutacsot és a gyújtózsinórt Tóth Miklósnál. A december 8-ai saltótarjáni sortűz után látták elérkezettnek az időt a robbanóanyag használatára, ugyanis Alapi László elmesélte, hogy szemtanúja volt a salgótarjáni tragédiának. Ezt követően döntöttek úgy, hogy a Pásztó és Szurdokpüspöki közt lévő hidat felrobbantják. (Eredetileg a robbanóanyagot arra akarták felhasználni, hogy – felrobbantva vele a vasútat – megakadályozzák a deportálásokat.) Az akcióban csak ketten, Geczkó István és Kiss Antal vett részt, mivel a többieknél vagy családi összejövetel volt, vagy mint például Alapi Lászlót, a felesége nem engedte el. A robbantást este fél 11-kor hajtották végre, melynek során a híd tartóoszlopai úgy megrongálódtak, hogy csak 10-én 14 órakor indult meg újra a forgalom. (A robbantásról Geczkó István állítólag azonnal értesítette az állomást, míg más adatok szerint az akcióról csak reggel 7 óra körül, a vonatforgalom megindulása előtt szereztek tudomást a vasutasok.) Ezért 1957. április 24-én letartóztatták, majd május 6-án a Budapesti Katonai Bíróság, mint rögtönítélő bíróság halálra ítélte. A bíróság nem ajánlotta kegyelemre, ezért még aznap délelőtt 11 óra 37 perckor az ítéletet végrehajtották.

<<<