HOMOKTERENYE KÖZSÉG FORRADALMA

(A Mizserfai Bányaüzemmel együtt.)


Kronológia

október 24:
A bányaüzemhez tartozó kisteleki aknánál Koós István párttitkár ismertette a budapesti eseményekkel kapcsolatos az MDP Központi vezetőségének határozatát.

október 27-29:
A bányaüzem szakszervezeti bizottságának kezdeményezésére választották meg az üzem munkástanácsát. Eredeti tervük az volt, hogy – a termelés folyamatos biztosítása érdekében – a választást üzemenként, illetve műszakonként bonyolítják le, azonban a bányászok jelentős része, így pl. az üzemhez tartozó Pálhegy II. aknánál is, a termelés leállítását és a munkástanács azonnali megválasztását követelte. A bányavezetőség engedve a tiltakozásnak, a mizserfai kultúrotthonba hívatta össze az üzemhez tartozó aknák képviselőit. A választás lebonyolításában jelentős tevékenységet fejtett ki Berze Balázs, Molnár Endre, valamint Ócs József. A gyűlésen követelték a vezetőség leváltását, a szovjet csapatok kivonását. A kedélyeket felborzolta az az álhír is, hogy megölték azt a Puskás Öcsit, „... aki többet ér mint az egész kommunisták.” (Sic!)
A delegáltak 70-73 fős munkástanácsot választottak. A testület elnöke Józsa Pál főmér-nök lett, és az általunk ismert tagok között szerepelt Berze Balázs, Molnár Endre, Ócs József, Tóth kapcsos Lajos és Vavrik Miklós. A bányaüzem irányítására egy 12 tagú intézőbizottságot választottak, amelynek tagjai lettek a fent említett munkástanácstagok is. Ennek is Józsa Pál lett az elnöke.
A község lakosai a mátranováki felvonulókhoz csatlakozva, azokkal együtt, a kultúrotthon előtt lévő „Világ proletárjai egyesüljetek” feliratú táblát eltávolították, az iskolánál és a tanácsházánál lévő címert bemázolták, illetve leverték. Innen a menet Jánosaknára, a szovjet emlékműhöz ment, s azt ledöntötte.
A bányaüzem munkástanácsának választásával nagyjából egyidőben zajlott le a községi kultúrházban a település forradalmi tanácsának választási gyűlése. Ezen Molnár Endre és Ócs József munkástanácstagok is megjelentek és tájékoztatták a lakosságot a bányaüzemnél lezajlott eseményekről, majd Ócs József felolvasta a munkástanács többpontos követelését. Ezt követően megválasztották a forradalmi tanácsot. Az elnök Berze Gábor lett míg a tagok között szerepelt még Nádasdi Gábor és Ócs József. Felállították Berze János parancsnokságával a községi nemzetőrséget. A csoport tagja volt Berze Balázs, Berze Ferenc, Berze Lőrinc, Csikós János, Nádasdi Ferenc és Nádasdi Kis Ferenc.

október 30:
A mizserfai bányaüzem munkástanácsának képviseletében Ócs József részt vett a megyei nemzeti bizottság alakuló ülésén. A választásról hazatérve a tanács határozatot hozott a pártiroda lezárásáról és a személyzeti osztály megszüntetéséről.

december 3:
A mizserfai bányaüzem csatlakozott a megyei munkástanács által meghírdetett 48 órás részleges ülősztrájkhoz.


Személyi adattár:

Berze Balázs: Homokterenyén született 1925. szeptember 18-án. Anyja neve Kovács Mar-git. Iskolai végzettsége 8 általános. Az iskola elvégzése után kereskedőként dolgozott, majd 1952-től a mizserfai bányaüzem bányásza lett. A forradalom alatt tagja volt az üzemi munkástanácsnak, az intézőbizottságnak, illetve a községi nemzetőrségnek. 1957. június 17-én tartóztatták le. A Balassagyarmati Megyei Bíróság 1957. december 20-án 3 év próbaidőre felfüggesztett 8 hónapi börtönbüntetésre ítélte.

Berze Ferenc: Homokterenyén született 1921. július 16-án. Anyja neve Gecse Anna. Iskolai végzettsége 6 elemi, foglalkozása bányász. Nemzetőr volt, 1956 után internálták.

Berze Gábor: Homokterenyén született 1927. október 11-én. Anyja neve Kovács Margit. Iskolai végzettsége 6 elemi, foglalkozása bányász. A forradalom idején a községi forradalmi tanács elnöke lett. 1956 után internálták.

Berze János: Homokterenyén született 1912. szeptember 24-én. Anyja neve Fekete Erzsébet. Foglalkozása bányász. A községi nemzetőrség parancsnoka volt. A megtorlás során közbiztonsági őrizetbe vették.

Berze Lőrinc: Homokterenyén született 1902. július 6-án. Anyja neve Fejes Mária. Foglal-kozása bányász. Tagja volt a nemzetőrségnek. A forradalom leverését követően preventív őrizetbe vették.

Csikós János canó: Homokterenyén született 1927. június 17-én. Anyja neve Csikós Margit. Foglalkozása bányász. Tagja volt a nemzetőrségnek. 1956-ot követően közbiztonsági őrizet alá került.

Molnár Endre: Zagyvapálfalván született 1912. június 12-én. Anyja neve Neszméry Margit. Keszthelyen elvégezte a mezőgazdasági akadémiát, majd bevonult frontszolgálatra, ahol szovjet fogságba került. Innen 1948-ban tért haza. Ezt követően több helyen vállalt munkát, majd a forradalom idején a mizserfai bányánál dolgozott. 1956-ban tagja lett az üzemi munkástanácsnak és az intézőbizottságnak is. 1957. március 11-én került előzetes letartóztatásba. A Balassagyarmati Megyei Bíróság 1957. december 20-án 2 év és 6 hónap börtönre, 5 év részleges jogvesztésre, valamint 1000 Ft értékű vagyonelkobzásra ítélte. A Legfelsőbb Bíróság 1958. augusztus 5-én 1 év és 6 hónap börtönre, 2 év részleges jogvesztésre, illetve 500 Ft részvagyon elkobzásra módosította az elsőfokú ítéletet.

Nádasdi Ferenc: Homokterenyén született 1914. április 27-én. Anyja neve Berze Ilona. Iskolai végzettsége 6 elemi, foglalkozása bányász. Nemzetőr volt. 1956 után közbiztonsági őrizet alá került.

Ócs József: Munkás családban született Kabán 1915. január 27-én. Anyja neve Boráti Mária. Iskolai végzettsége 6 elemi. Az iskola után idénymunkásként, majd molnárként dolgozott. 1955-ben került a mizserfai bányaüzemhez csapatcsillésnek. A forradalom alatt tagja lett a bányaüzem munkástanácsának, intézőbizottságának, valamint a községi forradalmi tanácsnak. 1957. március 11-én került előzetes letartóztatásba. A Balassagyarmati Megyei Bíróság 1957. december 20-án 1 év és 4 hónap börtönre, 3 év részleges jogvesztésre, illetve 500 Ft értékű vagyonelkobzásra ítélte. A Legfelsőbb Bíróság 1958. augusztus 5-én 9 hónap börtönbüntetésre változtatta meg az első fokú bírói döntést.


Forrás: 1956 Nógrád megyei kronológiája és személyi adattára. Szerk.: Á. Varga László. Salgótarján, 1996.

<<<