IPOLYTARNÓC KÖZSÉG FORRADALMA


Kronológia

október 23:
Éjjel a községi határőrlaktanyából 6 főt Budapestre vezényeltek.

október 27:
Telek Gyula és Gonda Lajos szervezésében a lakosság felvonulást tartott, majd megalakították a forradalmi tanácsot. Ennek elnöke Telek Gyula jancsi, titkára Vladár József, lett míg további tagjai: Gonda Lajos, Harai Mihály, Kaposvári Richárd, Kis Dezső, Kis Ferenc, Kis Gyula, Kovács Lajos kis, Péter Ferenc, Siket Béla, Szabó Barna, Szabó József, Szabó József báró, Telek József bize, Tőrincsi László és Varga Lajos dombi lettek. Megszervezték a 67 tagú nemzetőrséget is Telek Gyula parancsnokságával. Közülük Gál Béla, Gál József, Donkó Béla, Péter Béla, Szabó Gyula és Telek Ferenc a határőrséghez lett beosztva, mint önkéntes határőr.

november 1:
Az iskolában szünetelt a tanítás.
A Budapestre vezényelt határőrök visszatértek az őrsre, majd megalakult a forradalmi katonai tanács, amelynek elnöke Moroncsik János fhdgy., titkára Takács Sándor őrvezető lett.

november 3:
A nemzetőrök új parancsnoka Vermes Miklós lett.

november 4:
Vermes Miklós a templom előtt beszédet tartott, melyben „összetartásra” szólította fel a nemzetőröket.

november 6-7:
Az iskolában ismét szünetelt a tanítás.

november 10:
Rozgonyi Sándor karhatalmista fhdgy. megjelent a helyi őrsön és közölte a katonai tanács elnökével, hogy a határforgalom „biztosítása” érdekében karhatalmista egység érkezik a laktanyába és követelte a 6 beosztott nemzetőr leszerelését.

november 11:
Leszerelték a határőr szolgálatot adó nemzetőröket.

november 12:
Rozgonyi Sándor vezetésével karancslapujtői karhatalmi csoport szállta meg a laktanyát.

november 13:
Rozgonyi a tanácsházán tájékoztatta a község vezetését és lakosságát a karhatalmisták érkezésének céljáról. A lakosság ellenséges érzülettel fogadta a beszámolót.

november 14:
A község népe a tanácsháza előtt követelte a karhatalmisták távozását, majd innen a laktanyához vonult, ahol szintén elhangzott a fenti követelés. Ezután került sor a laktanya „ostromára”, a lövöldözésre, melynek során Albert Pál Gyula karhatalmista életét vesztette. A karhatalmisták Litke község felé elhagyták Ipolytarnócot.

november 15:
Moroncsik János fhdgy. laktanyaparancsnok beteget jelentett és helyette Kiss Ferenc törm. vette át a laktanya vezetését.

november 18:
Kiss Ferenc helyett Négyökrű István hadnagy lett a laktanya parancsnoka.

november 27:
A nemzetőrséget Szécsényből érkező rendőrök felszámolták.

december 6:
A tanácsházán nyilvános ülést tartottak, melynek napirendjén szerepelt a forradalmi bizottság megszüntetése és az új Munkás-Paraszt Tanács megválasztása. Az új tanács vb-elnöke Gál József lett, elnökhelyettes Telek Miklós jancsi, titkára pedig Vladár József.

december 8:
Az iskolában szünetelt a tanítás.


Személyi adattár:

Botos Árpád: Munkáscsaládból származott, apja vándoriparos, majd gyári munkás lett. Ipolytarnócon született 1935. október 29-én. Anyja neve Oláh Julianna. Három elemit végzett, majd téglagyári munkás lett. 1956. július 16-án katonai szolgálatra vonult be. A forradalom ideje alatt az ipolytarnóci határőrsön teljesített szolgálatot, és részt vett a laktanya elfoglalásában. 1956. december 12-én leszerelt. Az események után, l957. július 16-án tartóztatták le. A Budapesti Katonai Bíróság 1958. január 20-án 3 évi börtönre, 5 év jogvesztésre és negyedrész vagyonelkobzásra ítélte.

Donkó Béla: Szegényparaszti családba született Ipolytarnócon 1931. március 22-én. Anyja neve Vámos Irma. Iskolai végzettsége 8 általános. A salgótarjáni Acélárugyárban dolgozott. Tagja volt a DISZ-nek. Mint nemzetőr részt vett a laktanya elleni támadásban. A bukás után, 1957. február 12-én letartóztatták és a Budapesti Katonai Bíróság 1958. január 20-án 4 év és 6 hónapi börtönre, 5 év részleges jogvesztésre és harmadrész vagyonelkobzásra ítél-te.

Gál József: 12 kat. holdas paraszti családból származott. Ipolytarnócon született 1931. december 29-én. Anyja neve Hegedűs Etel. Iskolai végzettsége 2 polgári. Foglalkozása földműves. 1954-ben 10 hónap börtönbüntetésre ítélték közokirat-hamisítás miatt. A forradalom alatt az ipolytarnóci nemzetőrség tagja volt. 1957. január 22-én tartóztatták le és a Budapesti Katonai Bíróság 1958. január 20-án jogerősen 2 év és 6 hónap börtönbüntetésre, 3 év jogvesztésre és 1000 Ft vagyonelkobzásra ítélte.

Kiss Ferenc: Szegényparaszti családból származott, apja mezőgazdasági cseléd volt. Vasszécsény községben született 1919. április 19-én. Anyja neve Csidei Mária. Általános iskolát végzett. Polgári foglalkozása szövetkezeti dolgozó. 1947-1956 között MKP és MDP tag volt. A forradalom napjaiban összekötő volt a laktanya katonai tanácsa és a községi forradalmi tanács között. Az utóbbi testületnek tagja is volt. 1956. november 15-18 között el-látta a laktanya-parancsnoki feladatokat. 1957. február 21-én tartóztatták le. A Budapesti Katonai Bíróság 1958. január 20-án 1 év és 6 hónap börtönre, 3 év jogvesztésre és 800 Ft vagyonelkobzásra ítélte.

Kiss József: Földműves családból származott. Ipolytarnócon született 1923. március 13-án. Anyja neve Mosó Borbála. Iskolai végzettsége 6 elemi, földműveléssel foglalkozott. Részt vett a laktanya elfoglalásában. 1957. február 21-én tartóztatták le. A Budapesti Katonai Bíróság 1958. január 20-ai ítélete 1 év börtönnel sújtotta, amelyet másodfokon a Legfelső Bíróság Katonai Kollégiumának Különtanácsa 1958. május 20-án 3 év próbaidőre felfüggesztett.

Kiss Miklós: Kisparaszti család tagjaként született 1927. május 28-án Ipolytarnócon. Anyja neve Mosó Borbála. Iskolai végzettsége 6 elemi. Foglalkozása terményátvevő az ipolytarnóci FMSZ-ben. Részt vett a laktanya elleni támadásban. 1957. február 12-én tartóztatták le. A Budapesti Katonai Bíróság, 1958. január 20-án 3 év 6 hónap börtönbüntetésre, 5 év jogvesztésre és negyedrész vagyonelkobzásra ítélte, majd 1958. május 20-án a Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiumának Különtanácsa börtönbüntetését 2 évre szállította le, viszont az első fokú bíróság mellékbüntetéseit változatlanul hagyta.

Kovács Péter: Kisparaszti családból származott. Ipolytarnócon született 1930. július 28-án. Anyja neve Telek Mária. Iskolai végzettsége 4 polgári. Foglalkozása autószerelő. Résztvevője volt a laktanya elfoglalásának. 1957. február 7-én tartóztatták le. A Budapesti Katonai Bíróság 1958. január 20-án 10 év börtönre, 10 év jogvesztésre és teljes vagyonelkobzásra ítélte, majd 1958. május 20-án a Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiumának Különtanácsa a börtönbüntetést 15 évre módosította, míg az első fokon kiszabott mellékbüntetéseken nem változtatott.

Moroncsik János: Sályban született 1928. július 24-én. Apja földműveléssel foglalkozott. Anyja neve Németh Mária. A 7 elemi elvégzése után cselédként dolgozott, majd 1945 után kisbíró lett, illetve kitanulta a cipészszakmát. 1948 júliusában került a Diósgyőri Vasgyárba, ahonnan 1949-ben bevonult katonának, s 1951. április 4-én határőr alhadnaggyá avatták. 1948 januárjától MKP, majd MDP tag. A forradalom alatt az ipolytarnóci Forradalmi Katonai Tanács elnöke és a laktanya parancsnoka volt. Letartóztatására 1957. október 19-én került sor. A Budapesti Katonai Bíróság 1958. január 20-án 1 év börtönbüntetésre, valamint lefokozásra és 800 Ft értékű vagyonelkobzásra ítélte. Börtönbüntetését a Legfelső Bíróság Katonai Kollégiumának Különtanácsa 1958. május 20-án 3 év próbaidőre feltételesen fel-függesztette.

Szabó Ferenc: Szegényparaszti családból származott. Ipolytarnócon született 1930. augusztus 27-én. Anyja neve Telek Margit. Az általános iskola elvégzése után apja 5 kh földjén dolgozott, majd 1950 őszén bevonult katonának, ahonnan 1952. november 9-én szerelt le. A katonaság után a Salgótarjáni Építőipari Vállalat raktári anyagkezelője lett, s tagja volt a DISZ-nek. Jelen volt a laktanya elfoglalásakor, majd önkéntes határőr lett. 1957. július 16-án tartóztatták le és a Budapesti Katonai Bíróság 1958. január 20-án 3 év börtönre, 5 év jogvesztésre és negyedrész vagyonelkobzásra ítélte.

Szabó Gyula: Tisztviselő családba született Ipolytarnócon 1930. október 21-én. Anyja neve Lucza Margit. Iskolai végzettsége 3 polgári osztály. A salgótarjáni Acélárugyárban kovácsként dolgozott. A forradalom napjaiban a községi nemzetőrség tagja, majd önkéntes határőr lett és jelen volt a laktanya elleni támadásnál. 1957. február 14-én tartóztatták le, majd a Budapesti Katonai Bíróság 1958. január 20-án 1 év 6 hónapi börtönre, 3 év jogvesztésre és 1000 Ft értékű vagyonelkobzásra ítélte.

Szabó Lajos: 10 holdas kisparaszti család tagja. Ipolytarnócon született 1925. december 10-én. Anyja neve Tóth Mária. Iskolai végzettsége 6 elemi. Foglalkozása földműves. A forradalom idején részt vett a laktanya elfoglalásában. 1957. február 7-én tartóztatták le és 1958. január 20-án a Budapesti Katonai Bíróság 4 év börtönbüntetésre, 5 év jogvesztésre és negyedrész vagyonelkobzásra ítélte.

Takács Sándor: Álmosdon született 1935. október 5-én. Anyja neve Vincze Erzsébet. Építőipari munkásként dolgozott 1955 októberéig, amikor bevonult a Határőrség ipolytarnóci őrséhez. Őrvezetőként szolgált és az őrs DISZ-titkára volt. A forradalom alatt a laktanya katonai tanácsának titkára lett. 1956. november 29-én tartóztatták le és a Budapesti Katonai Bíróság első fokon 1958. január 20-án 13 év börtönbüntetésre, 10 év részleges vagy teljes? jogvesztésre és teljes vagyonelkobzásra ítélte. Ezt másodfokon a Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiumának Különtanácsa 1958. május 20-án életfogytiglanra változtatta.

Telek Gyula: Középparaszti családból származott. Ipolytarnócon született 1918. március 25-én. Anyja neve Lucza Erzsébet. Foglalkozása földműves. 1946-48 között az MKP tagja. A forradalom alatt a községi nemzetőrség parancsnoka volt november 4-ig. 1957. január 22-én tartóztatták le és 1958. január 20-án a Budapesti Katonai Bíróság 5 év börtönre, 5 év jogvesztésre és felerészbeni vagyonelkobzásra ítélte.

Tőrincsi László: 1915. április 20-án született Tőrincsen munkáscsaládba. Apja kőszénbányai napszámos volt. Anyja neve Ottmár Borbála iskolai végzettsége 6 elemi. Kőművesként, gyári munkásként dolgozott. A Csehszlovák Kommunista Párt tagja volt 1931-38 között, majd 1947 tavaszán belépett az MKP-ba, de hamarosan kizárták. Az forradalom alatt részt vett a laktanya elfoglalásában. Ezért 1957. július 15-én letartóztatták és a Budapesti Katonai Bíróság 1958. január 20-án 3 év börtönre, 5 év jogvesztésre és negyedrész vagyonelkobzásra ítélte. A Legfelső Bíróság Katonai Kollégiumának Különtanácsa 1958. május 20-án börtönbüntetésének idejét 1 évben határozta meg, míg a mellékbüntetéseket törölte.

Vermes Miklós: Középparaszti családból származott. Ipolytarnócon született 1912. február 17-én. Anyja neve Sipos Gizella. Iskolai végzettsége érettségi. Villanyszerelőként dolgozott a balassagyarmati Épületszerelő Vállalatnál. 1950-ben közellátás érdekét veszélyeztető bűntett miatt 7 hónap börtönbüntetésre ítélték. 1956. november 4-én a községi nemzetőrség parancsnoka lett. 1957. január 22-én tartóztatták le. A Budapesti Katonai Bíróság 1958. január 20-án életfogytiglanig tartó szabadságvesztéssel, 10 év jogvesztéssel és teljes vagyonelkobzással büntette.


Forrás: 1956 Nógrád megyei kronológiája és személyi adattára. Szerk.: Á. Varga László. Salgótarján, 1996.

<<<