JOBBÁGYI KÖZSÉG FORRADALMA


Kronológia

október eleje:
A Tömegcikk Művek (lőszergyár) őrzését az ÁVH látta el. A felettes szervek azonban egy iparőrség felállítását határozták el, azzal a céllal, hogy majd átveszik az ÁVH-őrség feladatát. Az új csoport szervezésével a rendészeti osztály vezetőjét, Tóth Andrást bízták meg.

október 16:
Felállították a hivatásos őrökből álló gyári iparőrséget Tóth András parancsnokságával.

október 22:
Készültségbe helyezték a gyár ÁVH-s őrségét.

október 23:
Felfegyverezték az új gyári iparőrséget és az ÁVH-s egység mellé osztották be.

október 24:
Puskás Károly igazgató kezdeményezésére alakult meg az ún. üzemi őrség, amely a gyár harmadik fegyveres csoportja volt. A fővárosi események hírére Budapestre helyezték a gyári ÁVH-s őrség egyik szakaszát.

október 25:
Jelentős mennyiségű lőszert szállítottak el a megyei pártbizottság részére.

október 26:
A budapesti események hatására a helyi Tömegcikk Művekben a munkások követelésére, Rácz Vince párttitkár a gyárvezetéssel együtt több pontból álló követelést fogalmazott meg, amit bemutattak a gyár igazgatójának, aki azokat „jóváhagyta.” Elhatározták, hogy másnapra nagygyűlést tartanak, ahol ismertetik a dolgozók követeléseit.

október 27:
A gyári II. számú étkezdében lezajlott munkásgyűlésen Bobok Béla üzemi bizottsági elnökhelyettes felolvasta az előző napon megfogalmazott pontokat. Ezekhez újabbak csatlakoztak, majd a gyűlés által elfogadott követeléseket egy bizottság vitte Salgótarjánba, az MDP megyei bizottságához. A gyűlést követőleg választották meg a 40 tagú munkástanácsot, melynek többek között tagja lett Bagó Béla, Boskó János, Brát József, Csernyi Pál, Kalmár Imre, Kecskés Endre, Lajtos László, Nagy Mihály, Onodi András, Puskás Károly, Szarvas Ernő, Szilágyi Lajos, Szilva András és Zsidai Árpád. A munkás-tanács a gyár vezetésére létrehozta a 11 fős igazgatótanácsot, melynek elnökévé Szarvas Ernőt, általunk ismert tagjaivá pedig Bagó Bélát, Kalmár Imrét, Kecskés Endrét, Nagy Mihályt, Szilva Andrást és Zsidai Árpádot választották. Az esti órákban a községben felvonulásra került sor.

október 28:
A gyári munkástanács sztrájkot hirdetett meg, mely november 4-ig tartott, majd a gyárvezetéssel együtt megkoszorúzták a község 1848-as emlékművét, ahol Szarvas Ernő tartott beszédet. Ebben párhuzamot vont 1848 és az 1956-os forradalom között.
A községi iskolában választották meg a falu forradalmi bizottságát, melynek elnöke dr. Mina Dezső lett. A testületbe delegálták többek között ifj. Fazekas Gábort és Nagy Saroltát. Megszervezték Homolya Gábor vezetésével a nemzetőrséget. Tagjai között szerepelt Győri Péter, Homolya Pál, Kiss Endre Pál, Monori István, Sági Imre.

október 30:
Az ÁVH központi feloszlatásának hírére a gyár államvédelmis őrsége szétszéledt.

október 31:
A Tömegcikk Művek igazgatótanácsa Nagy Mihályt nevezte ki az üzemi fegyveresek parancsnokává. A csoport létszáma 50 körüli volt és hozzájuk rendelték a rendészeti osztály 25 fős őrségét is.

november 2:
Egy nagyobb bányászküldöttség kereste fel a gyárat lőszerért, de a munkástanács megtagadta annak kiadását.

november 3:
Puskás Károly igazgató, Szarvas Ernő munkástanács elnök és Nagy Mihály őrparancsnok, a gyárban tárolt nagy mennyiségű lőszer biztonságos elhelyezése ügyében Budapestre utazott. A Kohó- és Gépipari Minisztérium elutasította kérésüket, ezért felkeresték a HM-et, ahol ígéretet kaptak a lőszerek biztonságos őrzésével kapcsolatban.

november 4:
A reggeli órákban az aszódi páncélos alakulat 140 láda lőszert vitt el. Később megérkeztek a szovjet csapatok, de rövid idő múlva elhagyták a gyár területét. Az üzemi fegyveres csoport befejezte tevékenységét.

november 5:
Végleg szovjet ellenőrzés alá került a Tömegcikk Művek.


Személyi adattár:

Fazekas Gábor ifj.: Jobbágyiban született 1908. augusztus 21-én. Anyja neve Bedő Mária. Iskolai végzettsége 6 elemi, foglalkozása földműves. 1945 után tagja volt a kisgazdapártnak. A forradalom alatt beválasztották a községi forradalmi bizottságba. Nem indult ellene eljárás.

Győri Péter: Mátraszőllősön született 1908. augusztus 1-én. Anyja neve Kovács Erzsébet. Iskolai végzettsége 4 polgári. Tagja volt a községi nemzetőrségnek. 1956 után közbiztonsági őrizet alá került.

Homolya Gábor: Jobbágyiban született 1934. szeptember 11-én. Anyja neve Patkó Borbála. Foglalkozása géplakatos. A községi nemzetőrség parancsnoka lett. A bukást követően emigrált.

Kalmár Imre: Kutasón született 1930. március 25-én. Anyja neve Osztróczki Julianna. Iskolai végzettsége 1 év polgári, foglalkozása esztergályos. 1954-ben tartalékos alhadnagyként szerelt le. 1946 és 1956 között tagja volt az MKP-nak és az MDP-nek. A forradalom idején beválasztották a gyári munkás- és igazgatótanácsba. 1957. április 3-tól augusztus 26-ig volt közbiztonsági őrizetben, majd ezt követően előzetes letartóztatásban. A Balassagyarmati Megyei Bíróság 1957. december 9-én 2 évi börtönbüntetésre, 5 év részleges jog-vesztésre és 500 Ft értékű vagyonelkobzásra ítélte. A Legfelsőbb Bíróság 1958. szeptember 18-án börtönbüntetését 1 év 3 hónapra szállította le.

Mina Dezső dr.: Kolozsvárott született 1902. február 11-én. Anyja neve Zokátz Mária. Iskolai végzettsége egyetem, foglalkozása körzeti orvos. 1956-ban a község forradalmi bizottságának elnöke és a pásztói járási forradalmi bizottság tagja volt. Eljárás nem indult ellene.

Nagy Mihály: Dunavarsányban született 1932. november 9-én. Anyja neve Sie Erzsébet. Iskolai végzettsége 4 polgári, foglalkozása szerszámkészítő. 1951-ben került a jobbágyi Tömegcikk Művekhez. A forradalom alatt tagja volt a gyári munkás- és igazgatótanácsnak, majd az üzemi fegyveres őrségnek is parancsnoka lett. 1957. augusztus 8-án helyezték előzetes letartóztatás alá. A Balassagyarmati Megyei Bíróság 1957. december 9-én 6 évi börtönbüntetésre, 10 évi részleges jogvesztésre és 500 Ft értékű vagyonelkobzásra ítélte. A Legfelsőbb Bíróság 1958. szeptember 18-án hozott másodfokú ítéletében 2 évi börtönbünte-tésre, 3 év részleges jogvesztésre és 500 Ft értékű vagyonelkobzásra ítélte.

Szarvas Ernő: Zagyvaszántón született 1910. december 21-én. Anyja neve Bendik Teréz. Iskolai végzettsége 6 elemi. Az iskola elvégzése után a Selypi Cukorgyárban, a MÁV-nál és a csepeli Weiss Manfréd gyárban dolgozott. 1951-ben került művezetőként a jobbágyi Tömegcikk Művekhez. 1936-1944 között tagja volt a csepeli ellenállási mozgalomnak, személyesen ismerte Kádár Jánost. 1945-50 között tagja volt az MKP-nak és az MDP-nek, ahonnét 1951-ben kizárták. A forradalom alatt a lőszergyár munkástanácsának elnöke, és a járási nemzeti bizottság tagja. 1957. augusztus 13-án került előzetes letartóztatásba. A Balassagyarmati Megyei Bíróság 1957. december 9-én 6 évi börtönbüntetésre, 10 évi részleges jogvesztésre és 500 Ft értékű vagyonelkobzásra ítélte. A Legfelsőbb Bíróság 1958. szeptember 18-án hozott másodfokú ítéletében 1 év és 10 hónapi börtönbüntetésre, 3 év részleges jogvesztésre és 500 Ft értékű vagyonelkobzásra ítélte.


Forrás: 1956 Nógrád megyei kronológiája és személyi adattára. Szerk.: Á. Varga László. Salgótarján, 1996.

<<<