KARANCSKESZI KÖZSÉG FORRADALMA


Kronológia

október 24-25:
A rend és a nyugalom biztosítására a községi tanácson állandó ügyeletet, szolgálatot tartottak, melyben részt vett Klement József vb-elnök, Bárdos Zoltán vbtitkár, Jessze Károly előadó, Snyurik Jánosné és Lőrincz Erzsébet.

október 27:
A salgótarjáni demonstráció hatására a hazatérő bányászok és munkások követelték a Rákosi-rendszer kiszolgálóinak leváltását. Egységes gyűlölet mutatkozott meg Novák Matild begyűjtési előadó és Tarjáni Lászlóné volt vb-elnök iránt.

október 28:
Juhász Sándor és társai bejelentették a községi tanácsnak, hogy a parasztság tüntetésre készül, de a község vezetése elutasította a demonstráció engedélyezésére vonatkozó kérelmet.

október 29:
A megyei rendőrkapitányság utasítására megkezdődött a nemzetőrség szervezése Csomor Gyula rendőr törzsőrmester vezetésével. Tagjai jórészt DISZ-fiatalokból és rendőrőkből tevődtek össze. Általunk ismert tagja volt Baksa István, Balkó László, Juhász Sándor, Krizsanyik István és Szőllős Sándor.
A járási tanács jóváhagyásával elbocsátották állásából Novák Matildot, Tarjáni Lászlóné pedig Karancslapujtőre távozott.

október 30:
A lakosság ünnepséget tartott a hősi szobornál, ahol Krizsanyik István verset szavalt, egy Kicsiny nevű személy helyi követeléseket adott elő, Nagy Norbert pedig egy új forradalmi testület megválasztására hívta fel a figyelmet. Innen a nemzeti tanács megválasztása céljából a kultúrházhoz vonultak. Az épület előtti téren a jelölőbizottság előterjesztésére Balkó Jánost, Básti Gézát, Belan Józsefet, Egyed Istvánt, Farkas Jenőt, Fekete Lászlót, Herczeg Józsefet, ifj. Herczegh Józsefet, Huszár Jánost, Krizsanyik Istvánt, Nagy Norbertet, Petróczy Gyulát, Petróczi Istvánt, Somoskői Istvánt, Sztermen Józsefet, Sztremi Pált, Takács Pált, Tóth Kálmánt és Verbói Mihályt választották be a forradalmi testületbe. Mivel a népgyűlés elégedett volt az akkori tanácsi vezetéssel, megerősítették hivatalában és a tanács tagjává kooptálták Klement József vb-elnököt és Bárdos Zoltán vb-titkárt is. A nemzeti tanács elnöke Klement József, titkára Bárdos Zoltán lett.
A választás utáni órákban rendes ülést tartott a nemzeti tanács, ahol elfogadtak egy 12 pontból álló követelést, illetve helyi kérdésekkel foglalkoztak.

november 1:
A nemzeti tanács Herczeg Józsefet, Huszár Jánost és Nagy Norbertet delegálta a november 2-án megválasztandó járási nemzeti bizottságba.
Klement József elnök betegsége miatt a tanács Tóth Kálmánt választotta meg elnökhe-lyettesnek.

november 2:
Ülést tartott a nemzeti tanács, melyen a tszek által elszállított begyűjtött kukorica és kenyérgabona ügyével foglalkoztak. A testület engedélyezte, hogy a Szabadság Szövetkezet darálóját a lakosság is használhassa, és hozzájárultak ahhoz is, hogy a „Dögtér” melletti 9 holdas erdőterület selejtes fáit kivághassák.

november 27:
Megalakult az MSZMP-helyi szervezete.

december 8:
Megtartotta első ülését a pártszervezet.

december 29:
A végrehajtó bizottság ülésén Klement József bejelentette a nemzeti tanács megszünését.


Személyi adattár:

Csomor Gyula: Cserháthalápon született 1925. szeptember 22-én. Anyja neve Csicsman Julianna. Iskolai végzettsége 6 elemi. Mint a községben szolgálatot teljesítő rendőrt bízták meg a nemzetőrség megszervezésével. A forradalom után elbocsátották a rendőrségtől.

Herczeg József ifj.: Karancskesziben született 1936. június 16-án. Anyja neve Murár Ilona. Iskolai végzettsége 8 általános. Tagja volt a nemzeti tanácsnak. Nem indult ellene eljárás.

Juhász Sándor: Karancskesziben született 1925. május 13-án. Anyja neve Petróczy Margit. Iskolai végzettsége 6 elemi, foglalkozása földműves. Tagja volt a nemzetőrségnek. Nem indult ellene eljárás.

Klement József: Munkás családban született Karancskesziben 1920. május 30-án. Anyja neve Kovács Julianna, iskolai végzettsége 6 elemi. 1937 és 1948 között a salgótarjáni Tűzhelygyár fémcsiszolója. A katonai szolgálatot 1941 és 1945 között teljesítette. 1948-ban SZÖVÖSZ-iskolát végzett, majd 1954-ig megyei MESZÖV-titkárként dolgozott. Innen került szülőfalujába vb-elnöknek. 1945-től tagja volt az MKP-nek, illetve az egyesüléstől az MDP-nek. A forradalom idején vb-elnökként, a nemzeti tanács elnökének választották. Állásából 1957 februárjában váltották le. 1957. május 13-án került előzetes letartóztatásba. A Balassagyarmati Megyei Bíróság 1957. szeptember 6-án 3 évi börtönre, 5 évi részleges jogvesztésre és 1000 Ft értékű vagyonelkobzásra ítélte, míg másodfokon a Legfelsőbb Bíróság 1958. március 24-én börtönbüntetését 1 év és 6 hónapra, részleges jogvesztését 1 évre, a vagyonelkobzás mértékét pedig 500 Ft-ra csökkentette.

Krizsanyik István: Karancskesziben született 1936. július 2-án. Anyja neve Mákos Erzsébet, iskolai végzettsége 8 általános. Tagja volt a nemzetőrségnek és a nemzeti tanácsnak. Nem indult ellene eljárás.

Nagy Norbert: Kisiparos családban született Karancskesziben 1931. szeptember 3-án. Anyja neve Zsidai Ilona. Iskolai végzettsége egyetem, foglalkozása közgazdász. A forradalom idején tagja volt a nemzeti tanácsnak. A Balassagyarmati Megyei Bíróság 1957. szeptember 6-án 3 év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte.

Petróczy Gyula: Nógrádmegyeren született 1899. június 19-én. Anyja neve Sinágel Rozália. Iskolai végzettsége érettségi, foglalkozása pénztáros, majd gazdálkodó. A forradalom idején tagja volt a községi nemzeti tanácsnak és a Salgótarjáni Járási Forradalmi Nemzeti Bizottságnak. 1956 után közbiztonsági őrizet alá került.

Sztrémi Pál: Karancskesziben született 1918. július 20-án. Anyja neve Fodor Mária. Iskolai végzettsége 6 elemi, foglalkozása bányász. 1945 után az SZDP tagja lett. A forradalom idején a nemzeti tanács tagjává választották. Nem indult ellene eljárás.


Forrás: 1956 Nógrád megyei kronológiája és személyi adattára. Szerk.: Á. Varga László. Salgótarján, 1996.

<<<