KISTERENYE KÖZSÉG FORRADALMA

(A Kisterenyei Bányaüzemmel, a Kisterenyei Szolgáltató Üzemmel és a Kisterenyei Vasútál-lomással együtt.)


Kronológia

október 24-25:
Az MDP megyei vezetése utasítására a faluban és a Szolgáltató Üzemben megbízható párttagokból bizonyíthatóan megalakították a fegyveres őrséget.

október 27:
A salgótarjáni székhelyű Északi Szénszállító és Szolgáltató Vállalat kisterenyei üzemében Kaszás k. József üzemi bizottsági elnök irányításával üzemenként és nyílt szavazással egy 44 tagú munkástanácsot választottak, melynek az alábbi személyek lettek tagjai: Bábolnai Jenő, Balogh Mihály, Bátfai Pál, Bazsó Kálmán, Bodor Béla, Boros János, Czéki László, Csomor Ferenc, Fekécs István, Fenyvesi Pál, Ficsur Ferenc, Gellérthegyi József, Gerendai István, Gyebnár Imre, Halmai Andrásné, Jónás Mária, Juhász István, Kakuk b. Ferenc, Kaszás a. Ferenc, Kaszás Barnabás, Kaszás Imre, Kaszás k. József, Kelemen Károly, Koós Béla, Koós László, Kovács Bertalan, Kurcsik János, Lantos Zoltán, Loy Sándor, Osgyán új László, Pirk János, Polák János, Szabolcski László, Szarka József, Szederjesi Barnabás, Szőke István, Szvoren Gyula, Takács József, Tőzsér József, Vincze Károly, Vincze Mihály, Vinczig Róbert, Znak József, Zubercsány Sándor. Ekkor választották meg a 12 fős igazgatási tanácsot, vagy másképpen igazgatótanácsot, melynek Bátfai Pál, Bodor Béla, Boros János,Czéki László, Kaszás k. József, Kelemen Károly, Kovács Bertalan, Lantos Zoltán, Szarka József, Szőke István, Szvoren Gyula és Vincze Károly lettek a tagjai. Valószínűleg ekkor választották meg Czéki László mérnököt, az üzem addigi vezetőjét is a munkástanács és egyben az igazgatótanács elnökének. A megalakult forradalmi szerv elfogadott egy 5 pontos politikai és egy 7 pontból álló gazdasági javaslatot, amelyet az ún. Hajdú-féle megyei forradalmi nemzeti tanácshoz terjesztett fel. Ezen kívül kinyilvánították, hogy csatlakoznak a borsodi dolgozók 22 pontos követeléséhez. (Vagy még ekkor, de legkésőbb november 1-én megalakult az üzem védelmére egy forradalmi nemzetőrség is, amelynek parancsnoka – nevét nem ismerjük – a régi pártőrség tagjait leváltotta.)

október 29:
A vasútállomáson munkástanács választásra került sor. A rendezvényre meghívták az általános iskola tanári karát, s egyben kérték, hogy a gyűlés végén közülük valaki szavalja el a Szózatot. A tanárok a gyűlésre magukkal vitték a 7. és a 8. osztályos tanulókat is. Itt a vasutasok egy 8 fős forradalmi testületet választottak, melynek Fekécs Sándor lett az elnöke. Tagjai közül azonban egyedül csak Szeberényi Andrást ismerjük név szerint. Ezt követően különösen Bibók János, Fekécs Sándor, Osgyán Dávid és Varga Gábor vasutasok kezdeményezésére a jelenlévők előbb az iskola, majd a posta elé vonultak, ahol gyűlést tartottak, majd az időközben megszaporodott tömeg megkezdte a felvonulást a faluban. A résztvevők közül többen harsogták, hogy: „Kossuth címer magyar haza, te meg ruszki eredj haza”, illetve „Ruszki, mars ki!”. Valószínűleg ezután került sor a temetőben a szovjet síremlék megrongálására, illetve a Népkert főbejáratánál lévő vörös csillag leverésére. (A Sztálin szobrot is ledöntötték a faluban, de ebben állítólag kisterenyeiek nem vettek részt, hanem gépkocsival érkező ózdiaknak, vagy miskolciaknak tulajdonítható annak eltávolítása.)
A „felsőbb szervek ... sűrgetésére” a Kisterenyei Bányaüzemben mintegy 5-600 dolgozó választotta meg Kiss Lajos javaslatára nyíltan, kézfelnyújtással a kb. 48 fős munkástanácsot, majd ezt követően megválasztották maguk közül egy 5 és 11 fő közötti igazgatótanácsot. (Egyes források az alakulást 28-ára teszik.) A munkástanács elnöke Angyal Jenő lett, míg a munkástanács tagjai közé többek között Gaál Lajost, Győri Lászlót és Filep Lajost választották be. A munkástanács felállította a saját nemzetőrségét is, melynek parancsnoka Páles József MDP-tag, helyettese pedig Győri László lett.

október 30:
Megalakult a gépállomáson a munkástanács, amely titkárának Bátki Lászlót választotta, ugyanakkor az új testület az addigi igazgatót, a főgépészt, a főkönyvelőt és a műhelyvezetőt felfüggesztette állásából.
Angyal Jenő a munkástanács elnökeként a kisterenyeieket, Godó Béla vájárként az újlaki bányászokat képviselte a megyei nemzeti bizottság alakuló ülésén. Mindkettőt beválasztották a megye 53 fős új irányító testületébe.

október 31:
Szeberényi ökrös István tanácselnök – egyeztetve a pártbizottsággal – dobszó útján forradalmi tanácsválasztásra hívta a falu lakosságát. A moziban több száz fő jelent meg. A gyűlést a HNF helyi szervezetének elnöke, a kisterenyei állomás főnöke nyitotta meg, majd Fenyvesi József igazgató-tanító elszavalta a Nemzeti dalt, illetve fellépett Veres Éva tanárnő is. Majd Szilágyi Tibor József beszélt a fővárosi eseményekről. Ezután vet-te kezdetét a forradalmi tanács megválasztása. Négy párt – az FKgP, az SZDP, a Parasztpárt és az MDP – 12-12 jelöltjét választották be a tanácsba. (Az MDP által delegál-ni kívánt személyekkel szembe azonban komoly kifogások merültek fel, s a jelenlévők végül csak az olyan kommunisták jelölését támogatták, akik nem járatták le magukat.) Az így megválasztott kb. 48 tagú forradalmi bizottság már a községházán a maga soraiból megalakította az elnökséget. Nyitrai János (FKgP) lett az elnök, a másik három párt pedig egy-egy elnökhelyettest adott. Id. Kulcsár Ferenc az SZDP, Szeberényi ökrös István az MDP színeit képviselve lett elnökhelyettes. (A parasztpárti elnökhelyettes nevét a források nem említik.) A forradalmi bizottság többi tagja közül csak Heisz Györgyöt (FKgP), Huszár Károlyt (MDP), Kelemen Károly (SZDP), Németh Kálmánt, Sümegi Emilt (SZDP), Szomszéd g. Jánost (FKgP) és Varga Gábort (MDP) ismerjük név szerint.
A forradalmi bizottság a középületek védelmére, valamint a rend fenntartására egy 24 fős nemzetőrséget állított fel, s ebbe átvette a volt helyi vezetők által már korábban – valószínűleg október 24-én vagy 25-én – megszervezett őrség tagjait is. A régi-új nemzetőrség parancsnoka Kovács András, volt ÁVH-s őrmester lett, míg tagjai közül az alábbiakat ismerjük név szerint: Babják Károly Tibort, Kelemen Károlyt és Pál Józsefet. A nemzetőrségnek két géppisztolya, kb. 10 céllövő- és vadászfegyvere volt.

november 1:
A falu a Salgótarjáni Járási Forradalmi Nemzeti Bizottságba Szomszéd g. Jánost delegálta, akit be is választottak a testületbe.

november 3:
Egerből jött katonák házkutatást tartottak Domonkos Ferencnél.

november 6:
Nyitrai János átadta a tanácsháza kulcsát Szeberényi ökrös István volt tanácselnöknek, s ezzel a forradalmi tanács beszüntette működését.

november 20:
A Kisterenyei Bányaüzem dolgozói Gaál Lajost jelölték a Nógrádi Szénbányászati Tröszt Forradalmi Munkástanácsába.

november 21:
Gaált beválasztották a tröszti központi munkástanács 5 tagú intézőbizottságába, majd ezt követően delegálták a megyei munkástanács alakuló ülésére, ahol a 18 tagú megyei testületnek is tagja lett.

december 4:
A nagybátonyi megbeszélésen – ahol a munka felvételéről tanácskoztak – a kisterenyei bányaüzemet Gaál Lajos, a szolgáltatót Kelemen Károly, a Vizslás-újlaki Bányaüzemet pedig a munkástanács elnöke, Kelemen István képviselte.

december 5:
A Kisterenyei Bányaüzemben jelenlévő munkások az előző napi nagybátonyi megbeszélés értelmében a munka felvétele mellett döntöttek. (A nagybátonyi tanácskozáson megfogalmazott határozatot Gaál Lajos, a bányaüzem dolgozója, a tröszti munkástanács igazgatótanácsának tagja olvasta fel a jelenlévő dolgozók előtt.) A megyei munkástanács november 30-ai 8 pontos követelésének ismertetésétől ekkor Gaál még szándékosan elállt, s egy olyan jegyzőkönyvet fogalmazott meg, amely szerint a dolgozók csak olyan feltétellel vették fel a munkát, hogy amennyiben „a továbbiakban bármilyen mérvű zavargások [történnének] és valakinek bántódása származnék, továbbá a [munkások] követelései[ne]k ... orvoslása érdekében nem történne intézkedés, úgy [arra] egyhangú munkabeszüntetéssel válaszolnak.)
A bányaüzemben történteket, illetve a Gaál és a szolgáltatós Kelemen ténykedését ekkortól már bizonyíthatóan figyelte a rendőrség.

december 6:
Gaál direkt később ment be munkahelyére, hogy a dolgozók nehogy számon kérjék rajta a 8 pont ismertetésének elmaradását. Mire megérkezett az üzembe, a jelenlévő dolgozók kb. 80%-a már leszállt a bányákba, s így csak a csellengők vonták kérdőre, hogy az előző nap miért mondta azt, hogy a tröszt területén a munka beindult, holott sem Nagybátonyban, sem pedig a környéken sehol nem dolgoztak a bányászok. Gaál ezt követően a még ott lévőknek felolvasta a nyolc pontos követelést.

december 7:
Gaál körbetelefonálta a környező falvakat, hogy a munkások másnap menjenek munkába.

december 8:
Hajnalban a salgótarjáni karhatalmisták őrizetbe vették Gaál Lajost. Kelemen Károlyt is le akarták tartóztatni, azonban őt csak azért nem tudták beszállítani Salgótarjánba, mert otthon elrejtőzött, majd később nyugatra szökött.
A bánya dolgozóinak egy csoportja de. 9 óra tájékán elindult a salgótarjáni tüntetésre.


Személyi adattár:

Angyal Jenő: Baglyasalján született 1915. október 2-án. Anyja neve Kakuk Julianna, iskolai végzettsége 6 elemi, foglalkozása vájár. MDP tag volt 1956 októberéig. A Kisterenyei Bányaüzemnél az ideiglenes munkástanács elnökének választották, s tagja lett a megyei nemzeti bizottságnak is. A választás valószínűleg nem véletlenül esett rá, ugyanis személye, forradalom alatti magatartása, a megfontolt, munkatársaiért aggódó, azokért folyamatosan felelősséget vállaló munkásvezető típusát testesítette meg. Eljárás nem indult ellene, „csak” munkahelyéről bocsátották el.

Babják Károly Tibor: 1933. október 19-én iparos családba született Kisterenyén. Anyja neve Lenkey Irén, iskolai végzettsége 8 általános, foglalkozása molnár. (Apjának malma volt.) A forradalom alatt a nemzetőrségnek volt a motoros összekötője. 1956-os cselekedeteiért nem vonták felelősségre.

Czéki László: Zagyvapálfalván született 1928. január 1-én. Anyja neve Gyuracsik Jolán, iskolai végzettsége egyetem. 1956-ban a salgótarjáni központú Északi Szénszállító és Szolgáltató Vállalat kisterenyei szolgáltató üzemének volt a vezetője. 1956. október 28-án az ideiglenes munkástanács elnökének választották, majd november 20-án delegálták a Nógrád Megyei Szénbányászati Tröszt Központi Munkástanácsába. A megtorlás elől külföldre távozott.

Fekécs Sándor: Kisterenyén született 1922. április 13-án. Anyja neve Bodor Veronika, foglalkozása MÁV-alkalmazott, munkahelye Kisterenye Vasútállomás. Október végén a községi vasútállomás munkástanácsa elnökének választották. A megtorlás során nem indult ellene eljárás.

Filep Lajos: Taktaszadán látta meg a napvilágot 1924. január 8-án. Anyja neve Varga Zsuzsanna, iskolai végzettsége egyetem, foglalkozása főkönyvelő. 1956-ban munkahelyén a Kisterenyei Bányaüzemben tagja lett a munkástanácsnak. Állítólag 1959-ben forradalmi szerepléséért 4 év börtönbüntetésre ítélték. Az elítéltetésére vonatkozó adatokkal azonban eddig nem találkoztunk!

Gaál Lajos: Bányászcsaládba született Nógrádmegyerben 1919. december 12-én. Anyja neve Dudok Erzsébet, iskolai végzettsége egy év műszaki egyetem. Édesapját 1932-ben vesztette el, s így már 13 évesen mezőgazdasági napszámosként gondoskodnia kellett családjáról. A bányához 17 évesen került, ahol előbb csillésként, majd segédvájárként, illetve vájárként dolgozott. 1956-ban viszont már aknász volt a Kisterenyei Bányaüzemnél. 1945 és 1948 között az MKP, majd ezt követően 1956-ig az MDP tagja volt. 1956. október 29-én a Kisterenyei Bányaüzem munkástanácsának tagjává választották. Neve azonban igazán csak azt követően vált ismertté, hogy munkahelye küldöttjeként november 21-én beválasztották a tröszt központi munkástanácsába és még ugyanezen napon a megyei munkástanácsnak is tagja lett. Gyakorlatilag a forradalom aktív képviselői között a mérsékeltek táborába sorolhatjuk. Ennek ellenére a megyei rendőrkapitányság nagybátonyi őrse már december 5-étől figyelte minden mozdulatát, s 8-án hajnalban a karhatalmisták letartóztatták. Az ő kiszabadítása miatt is tüntettek az iparmedence munkásai Salgótarjánban, a megyei rendőrkapitányság előtt, s ennek kapcsán lőttek a tömegbe a karhatalmisták és a szovjet katonák. Ügyében igen gyorsan, már 1957. február 4-én döntött a Balassagyarmati Megyei Bíróság, 1 hónap börtönbüntetésre ítélte, de mivel az 1956. december 8-ától 1957. január 12-ig előzetes letartóztatásban töltött időt beszámította, büntetését kitöltöttnek vette.

Győri László: 1923. május 9-én született Zagyvarónán. Anyja neve Richter Jusztina, iskolai végzettsége 4 polgári. 1945 után tagja volt az SZDP-nek, s állítólag bírósági eljárás indult ellene. 1956-ban tagja lett a Kisterenyei Bányaüzem munkástanácsának, illetve a munkástanács által életre hívott fegyveres őrség helyettesi funkcióját is betöltötte. Eljárás nem indult ellene.

Heisz György: Kisterenyén látta meg a napvilágot 1923. július 26-én. Anyja neve Oravecz Jozefa, iskolai végzettsége érettségi. Édesapja 1945 előtt br. Solymosi Tivadar uradalmi titkára volt. 1950-ben az ún. Kakukféle perben 6 évre ítélték. 1956-ben ennek ellenére mégis szerepet vállalt a falu forradalmi mozgalmában. Az FKgP színeiben lett a forradalmi bizottság tagja. Mindezekért közbiztonsági őrizetben volt.

Kelemen Károly: Kisterenyén született 1913. június 26-án. Anyja neve Új Terézia, iskolai végzettsége 6 elemi, szakképzettsége kovács. 1945 után az SZDP járási titkára volt, majd izgatás és fegyverrejtegetés miatt 1 év börtönbüntetésre ítélték. 1956-ban a Kisterenyei Szolgáltató Üzemnél dolgozott. A forradalom alatt tagja lett munkahelye munkástanácsának, a községi forradalmi bizottságnak és annak nemzetőrségének. November 4-e után főleg a szolgáltatónál aktivizálta magát. 1956. december 5-étől Gaállal együtt figyelte a rendőrség. December 8-án hajnalban őt is le akarták tartóztatni, azonban elbújt, majd a veszély elmúltával külföldre távozott.

Kulcsár Ferenc id.: 1899. május 12-én született ? Anyja neve Kulcsár Ágnes, foglalkozása lakatos. 1945 előtt vaskereskedése volt Kisterenyén. 1945 után az SZDP-nek lett a tagja, de az egyesüléskor nem igazolták át az MDP-be. 1956-ban az SZDP képviseletében a falu forradalmi testületének elnökhelyettesévé választották. A megtorlás idején a rendőrség közbiztonsági őrizetbe vételét javasolta, de az ügyészség idős kora miatt ehhez nem járult hozzá.

Németh Kálmán: 1894. október 13-án Jászberényben született. Anyja neve Kiss (német) Erzsébet, iskolai végzettsége 6 elemi. Trianon miatt Csehszlovákiában rekedt, és itt 1924-ig téglagyári munkás volt. 1924 és 1934 között téglaégetőként kereste családja számára a kenyeret egy csehszlovákiai téglagyárosnál. 1934-ben a családot kiutasították Csehszlovákiából. Ezt követően a zagyvapálfalvai üveggyárban helyezkedett el, majd Ocel János téglaégető üzemében mint téglaégető dolgozott. 1938-tól saját erejéből önállósította magát, s Kisterenyén alapított téglaégető üzemet. (A kisterenyei telekhez állítólag az I. világháborúban tanúsított vitézségi érdemeiért jutott.) 1949-ben iparengedélyét visszaadta. 1956-ban tagja lett a kisterenyei forradalmi bizottságnak. Eljárás annak ellenére sem indult ellene, hogy fia – László – is szerepet vállalt a forradalomban a változások reményében. (A salgótarjáni Tűzhelygyár munkástanácsának titkára volt.)

Nyitrai János: Munkáscsaládba született (apja MÁV-alkalmazott volt) 1921. január 8-án Kisterenyén. Anyja neve Kormos Erzsébet. Szegeden érettségizett 1941-ben. Ezt követően 1942-ig a kisterenyei községnél mint írnok dolgozott. Ekkor tényleges katonai szolgálatra vonult be Szombathelyre a repülősökhöz. 1945-ben tartalékos zászlósként szerelt le. Front-szolgálatot nem teljesített, ennek ellenére angol hadifogságba került, ahonnan 1945 őszén megszökött. 1949-ig fuvarozással foglalkozott, majd a salgótarjáni bányánál mint műszaki rajzoló helyezkedett el, s itt 1950-ig dolgozott, amikor is az ún. Kakuk-féle perben kisgazda összeesküvés vádjával 6 évre ítélték. A börtönből 1954-ben szabadult. Ezután a MEZŐKER-nél helyezkedett el először mint fizikai munkás, majd mint felvásárló. Még ebben az évben a salgótarjáni Öblösüveggyárhoz került gépkezelőnek, s itt érte a forradalom. 1956. október 27-én annak ellenére is beválasztották a gyár 52 fős munkástanácsában, hogy a választáson a közlekedés hiánya miatt személyesen már nem tudott megjelenni. (Ezt követően csak november 10-én vagy 11-én vette fel a munkát.) Közben október 31-én a kisterenyei forradalmi bizottság megválasztotta elnökének is. Ezt a posztját november 6-ig töltötte be, amikor is visszaadta a hatalmat a volt tanácsi vezetőknek. Forradalmi szerepvállalása azonban ezzel nem fejeződött be, mivel visszament munkahelyére, a salgótarjáni Öblösüveggyárba, s itt november 20-án delegálták a megyei munkástanácsba, sőt beválasztották annak tagjai sorába is. Ettől kezdve összekötő volt a gyár és az üzem között. (A megyei munkástanács-választásról személyesen számolt be munkahelyén, s ez volt az egyik fő vád ellene a bírósági tárgyaláson.) Az üzem végleges munkástanácsába is beválasztották, azonban ezen posztjáról a salgótarjáni rádióban ellene indult rágalomhadjárat miatt 1957. január 15-én lemondott. Fenti tevékenységéért 1957. február 27-től augusztus 13-ig közbiztonsági őrizetben, majd ezt követően előzetes letartóztatásban volt. A Balassagyarmati Megyei Bíróság. 1957. november 12-én első fokon főbüntetésként 5 év börtönre, míg egyes jogai gyakorlásától 10 évre eltiltotta és 1000 Ft vagyonelkobzásra ítélte. A Legfelsőbb Bíróság ezen ítéletet másodfokon 1 év és 6 hónap börtön büntetésre, míg az egyes jogaitól való eltiltást 2 évre, a vagyonelkobzást pedig 300 Ft-ra mérsékelte.

Pál József: Lsd Mátraverebélynél.

Sümegi Emil: Inászón született 1893-ban. Anyja neve Lakatos Paulina, iskolai végzettsége tanítóképző, foglalkozása nyugdíjas bányatársulati igazgató-tanító. Az 1913/14-es tanévben Mátranovákon, majd 1916-ig Etesen tanított a bányatársulati iskolában. 1922 táján helyezték Kisterenyére, a Chorin-bányatelep iskolájába. 1956-ban a község forradalmi bizottságában az SZDP-t képviselte. Eljárás nem indult ellene.

Szeberényi András: Kisterenyén született 1922. július 10-én. Anyja neve Kormos Ilona. 1950-ben az ún. Kakuk-féle kisgazdapárti „összeesküvés” kapcsán 3 évi börtönbüntetésre ítélték. 1956-ban tagja lett a MÁV kisterenyei vasútállomáson választott munkástanácsnak. A forradalom után közbiztonsági őrizetben volt.

Szomszéd g. János: 1914. február 12-én született Kisterenyén. Anyja neve Lengyel Anna, iskolai végzettsége 4 polgári, foglalkozása kalauz. 1945 után az FKgP tagja volt. 1956. október 31-én tagja lett a község forradalmi bizottságának. Delegálták a november 1-én alakult járási forradalmi nemzeti bizottságba, s annak tagjai sorába választották. 1956 után állítólag internálták.


Forrás: 1956 Nógrád megyei kronológiája és személyi adattára. Szerk.: Á. Varga László. Salgótarján, 1996.

<<<