MÁTRAVEREBÉLY KÖZSÉG FORRADALMA
(A Kányási Bányaüzemmel együtt)


Kronológia

október 27:
Valószínűleg a salgótarjáni események hatására fiatalokból álló csoport felgyújtotta a kultúrház könyveinek egy részét, leverte a csillagokat, ledöntötte a szovjet emlékművet, illetve megrongálta a szovjet katonák sírját, majd Kányásra vonultak.

október 28:
A Nagybátonyi Szolgáltató Vállalattól Bogyai Vilmos telefonon felhívta a Kányási Bányaüzemet és megbeszélésre kérte a munkástanács tagjait. Mikor megtudta, hogy még nem alakult meg az üzemben a munkástanács, akkor három megbízható embert kéretett magához. Berecz Károly, Kormos Károly és Schöffer Péter MÁVAUT igazgató utazott be Nagybátonyba, akiket Bogyai megbízott a munkástanács megalakításával.

október 29:
Mintegy 50 fő megválasztotta az üzem 32 fős munkástanácsát és a 7 fős intézőbizottságot. A munkástanács elnöke Kormos Károly, elnökhelyettese pedig Szabó Lajos lett, míg tagjai közül csak Rádi Andrást és Tímár Károlyt ismerjük név szerint.
Megalakult a bányaüzemi őrség Rádi András parancsnoksága alatt az alábbi ismert tagokkal: Jávor Géza, Nagy János, Pál József.
Schöffer Pétert a munkástanács ellenőrzése mellett meghagyták eddigi posztján.
Megtartották a községben a forradalmi tanács választását. A mintegy 300-350 jelenlévő egy kb. 35 fős forradalmi testületre bízta a falu irányítását, s egyben az addigi tanácselnököt leváltotta. A forradalmi tanács elnöke Benus György lett. A hatalom átadását és átvételét dr. Benkó János, a megyei tanács dolgozója irányította. A forradalmi tanács tagjai lettek többek között: dr. Benkó János, id. Gáspár József, Lengyel Lajos, Surányi András, Tóth István, Varjasy László tanár, Verebélyi András iskolaigazgató, Verebélyi István és Verebélyi Lajos
A falusi nemzetőrség parancsnokának Jakubovics Jánost választották. A nemzetőrök vadász- és céllövő puskákkal lettek felszerelve. Ezeket a községi vadászoktól és a helybéli Szabadságharcos Szövetségtől szerezték. Az őrség tagjai vigyázták a falu rendjét és őrizték a gabonaraktárt.

november 1:
A falu dr. Benkó Jánost delegálta a járási forradalmi nemzeti bizottság alakuló ülésére. A megalakult forradalmi testületnek Benkó is tagja lett.

november 5-8:
Az iskolában szünetelt a tanítás, de ezt a négy napot leszámítva a tanulók oktatása folyamatos volt.

november 20:
A Kányási Bányaüzem dolgozói Szabó Lajost delegálták a másnap megalakítandó tröszti munkástanácsba. (Szabót 21-én beválasztották a 15 fős testület öttagú intézőbizottságba is.)

december 9:
Kovács János tanár táblára rajzolva magyarázta a gyerekeknek az előző napi salgótarjáni sortűz lefolyását.


Személyi adattár:

Benkó János dr.: Füleken született 1920. szeptember 24-én. Anyja neve Kiss Ella, iskolai végzettsége jogi egyetem, foglalkozása előadó, munkahelye a megyei tanács. 1956-ban tagja lett a község forradalmi tanácsának, illetve a járás forradalmi nemzeti bizottságának. Eljárás nem indult ellene.

Benus György: Mátraverebélyen született 1922. április 10-én. Anyja neve Oláh Mária, iskolai végzettsége 4 középiskola, foglalkozása kereskedősegéd, munkahelye: Nagybátonyi Népbolt Vállalat. 1950-ben a Kakukféle perben 6 évre ítélték. 1956-ban a falu forradalmi tanácsa elnökének választották. Eljárás nem indult ellene.

Jávor Géza: 1925. március 9-én Rákospalotán született. Anyja neve Csirke Erzsébet, foglalkozása vájár. Adatunk van arra, hogy a forradalom alatt Szupatakon szervezte a FKgP-ot. Tagja lett a bányaüzem nemzetőrségének, s állítólag a nemzetőröket rá akarta venni, hogy menjenek el a párttitkár lakására. Nincs adat arra, hogy ez meg is tették. Mindezek ellenére a forradalom után mégis közbiztonsági őrizetbe vették.

Kormos Károly: Mátraverebélyen született 1910. július 17-én. Anyja neve Tóth Mária, iskolai végzettsége érettségi, foglalkozása bányász (csillés). 1945 előtt karpaszományos őrmesteri rangot ért el. 1949-ben 8 hónapra elítélték, melynek okát nem ismerjük. 1956-ban a Kányási Bányaüzem munkástanácsa elnökének választották. A forradalom alatt tagja volt az egyik Budapestre utazó küldöttségnek. A megtorlás idején rendőri felügyelet alatt állott.

Lengyel Lajos: Mátraverebélyen látta meg a napvilágot 1928. augusztus 1-én. Anyja neve Balogh Mária, iskolai végzettsége 8 általános, foglalkozása gépkocsivezető. 1956-ban beválasztották a falu forradalmi tanácsába. A forradalom után közbiztonsági őrizet alá helyezték, illetve 800 Ft kártérítésre kötelezték. (Valószínűleg részt vett a szobordöntésben.)

Nagy János: 1924. október 1-én Nemtiben látta meg a napvilágot. Anyja neve Herczeg Anna, foglalkozása főkönyvelő. 1956-ban állítólag az irodájában lévő munkásmozgalmi képeket a földhöz vagdosta és összetaposta. Tagja lett az üzemi nemzetőrségnek. A forradalom után más ügyből kifolyólag ítélték el.

Pál József: Kissármáson született 1917. február 11-én. Anyja neve Lővér (Sóbér?) Anna, foglalkozása bányász. 1945 előtt mint csendőr szkv. teljesített szolgálatot. A forradalom alatt tagja volt a Kányási Bányaüzem, illetve Kisterenye község nemzetőrségének. Mindezért a forradalom bukása után közbiztonsági őrizetben volt.

Rádi Andor: Salgótarjánban született 1919. január 15-én. Anyja neve Halkó Margit, iskolai végzettsége érettségi, foglalkozása művezető. 1945 előtt hdgy-i rangot ért el a hadseregben. 1956-ban tagja lett a Kányási Bányaüzem munkástanácsának, illetve parancsnoka a bányai nemzetőrségnek. Eljárás nem indult ellene, ellenben az üzemtől elbocsátották.

Surányi András: Mátraverebélyen született 1928. augusztus 23-án. Anyja neve Mengyi Mária, iskolai végzettsége 8 általános, foglalkozása kőműves. A forradalom alatt tagja volt a község forradalmi tanácsának. A bukás után rendőri felügyelet alá helyezték, illetve 800 Ft kártérítésre kötelezték. (Valószínűleg részt vett a szobordöntésben.)

Szabó Lajos: 1916. október 19-én született Litkén. Anyja neve Imre Rozália, iskolai végzettsége 6 elemi, foglalkozása bányász (aknász). 1956-ban a Kányási Bányaüzem ideiglenes munkástanács elnökhelyettesének választották, majd őt delegálta az üzem a november 21-én megalakult tröszti munkástanácsba is. A tröszt 15 fős munkástanácsa 5 tagú intézőbizottságának is tagja lett. Már valószínűleg ennek a testületnek a küldötteként vett részt még ugyanezen a napon a megyei munkástanács alakuló ülésén, ahol beválasztották a megye 18 fős, új hatalmi alakulatába. Ezen két funkciójában, különösen a trösztiben, igen aktív tevékenységet fejtett ki. Ha kellett a munka beszüntetése, ha kellett a munka mihamarabbi felvétele mellett agitált. Forradalom alatti tevékenységért rövid időre őrizetbe vették.

Tímár Károly: Salgótarjánban született 1910. szeptember 12-én. Anyja neve Vilcsek Vilma, iskolai végzettsége 4 polgári, szakképzettsége villanyszerelő. Állítólag 1945 előtt tagja volt a nyilaskeresztes pártnak. 1948-ban izgatás miatt 14 havi börtönbüntetésre ítélték. 1956-ban tagja lett a Kányási Bányaüzem munkástanácsa intézőbizottságának, sőt a munkástanács elnökének is jelölték, de korára való tekintettel nem vállalta. Eljárás nem indult ellene.

Verebélyi István: Mátraverebélyen született 1914. május 27-én. Anyja neve Benus Ágnes, iskolai végzettsége érettségi. 1945 előtt rendőr fhdgy volt. 1945 után tagja lett az SZDP-nek. 1956-ban beválasztották a falu forradalmi tanácsába. A bukás után rendőri felügyelet alá helyezték.


Forrás: 1956 Nógrád megyei kronológiája és személyi adattára. Szerk.: Á. Varga László. Salgótarján, 1996.

<<<