NAGYLÓC KÖZSÉG FORRADALMA


Kronológia

október 26:
A MÁVAUT kezdeményezésére felvonulásra került sor és a községi tanács lemondását követelte a lakosság.

október 28:
Állítólag Balázs Győző és Balázs Tihamér tanárok vezetésével került sor a szovjet emlékmű ledöntésére. Ezt követően, vagy ezt megelőzően Balázs Tihamér a földművesszövetkezet lépcsőjéről beszélt az összegyűlt tömeghez, s ezután alakult meg a 16 fős községi forradalmi tanács, melynek elnökévé Kovács Istvánt választották meg. Tagjai lettek többek között Balázs Győző, Balázs László, Balázs Miklós, Berente László, Ispán Dezső, Józsa László, Mender Ernő és Turai János. Megszerveződött a 7 fős nemzetőrség, többek között Ispán Dezső, Mender Ernő, Szőke József és Turai János részvételével. A parancsnok Lőrik Zoltán lett. A nemzetőrök elsősorban a községen átutazó személyeket ellenőrizték.

november 9:
Harmos János helybéli rendőr szakaszvezető részegen meglőtte Filkor Ferencnét, aki állítólag terhes volt. A helyi nemzetőrök elfogták, lefegyverezték Harmost, s a szécsényi nemzetőröknek adták át, míg Filkornét Szécsényben orvoshoz vitték.

december folyamán:
A nemzetőrség befejezte tevékenységét.

1957. január 25:
Két helybéli fiatal, Balázs László és Lőrik Zoltán ismét ledöntötte a január elején helyreállított községi szovjet emlékművet.


Személyi adattár:

Balázs Győző: Nagylócon született 1933. augusztus 22-én. Anyja neve Péter Mária. Főiskolát végzett, foglalkozása tanító. 1956 után preventív őrizetbe került, mert tagja volt a forradalmi tanácsnak, illetve Balázs Tihamérral együtt eszmei kezdeményezője volt a szovjet emlékmű októberi ledöntésének.

Balázs László: 1929. április 27-én született Nagylócon. Anyja neve Péter Mária. Iskolai végzettsége 4 polgári és a közlekedésben dolgozott. Tagja volt a forradalmi tanácsnak, illetve januárban részt vett a szovjet emlékmű másodszori ledöntésében is. Az utóbbi tevékenységéért a Balassagyarmati Megyei Bíróság 1957. február 28-án 6 hónap börtönbüntetésre ítélte. Büntetése kitöltése után rendőri felügyelet alá helyezték.

Balázs Miklós: Nagylócon született 1906. szeptember 26-án. Anyja neve Lőrik Krisztina. Iskolai végzettsége 6 elemi, kőművesként dolgozott. Tagja volt a forradalmi tanácsnak. 1956 után rendőrhatósági felügyelet alá helyezték.

Berente László: Ld. Salgótarjánnál.

Ispán Dezső: Nagylócon született 1930. szeptember 4-én. Anyja neve Rigó Teréz. Iskolai végzettsége 6 elemi, foglalkozása kalauz. Nemzetőr és forradalmi tanácstag volt, amiért rendőrhatósági felügyelet alá helyezték.

Józsa László: 1919. december 4-én született Nagylócon. Anyja neve Varga Ilona. Iskolai végzettsége 6 elemi, foglalkozása földműves. Tagja volt a forradalmi tanácsnak, amiért internálták, majd rendőrhatósági felügyelet alá került.

Kovács István: Nagylócon született 1920. július 16-án. Anyja neve Kasza Julianna. Iskolai végzettsége 6 elemi, foglalkozása földműves. A helyi forradalmi tanács elnöke volt, amiért később rendőrhatósági felügyelet alá helyezték.

Lőrik Pál Zoltán: Nagylócon született 1939. január 23-án, parasztszülők gyermekeként. Anyja neve Balázs Margit. 1957. január végén részt vett a szovjet emlékmű masodszori ledöntésében. Ezért a Balassagyarmati Megyei Bíróság 1957. március 28-án 4 hónap börtön büntetésre ítélte.

Lőrik Zoltán: 1917. május 27-én született Nagylócon. Anyja neve Kocalik Krisztina. Iskolai végzettsége 6 elemi, földműves foglalkozású. 1956-ban nemzetőrparancsnok volt. Eljárás nem indult ellene.

Mender Ernő: 1932. március 3-án született Nagylócon. Anyja neve Dózsa Ilona. Iskolai végzettsége 6 elemi, gépkocsivezetőként dolgozott. Tagja volt a nemzetőrségnek, amiért közbiztonsági őrizetbe került.

Szőke József: Nagylócon született 1926. február 27-én. Anyja neve Kelemen Teréz. Iskolai végzettsége 6 elemi. A salgótarjáni Acélárugyárban dolgozott. Tagja volt a nemzetőrségnek és a forradalmi tanácsnak. Eljárás nem indult ellene.

Turai János: Nagylócon született 1935. január 17-én. Anyja neve Butkai Mária. Iskolai végzettsége 8 általános. 1956-ig gyári munkásként dolgozott. 1956-ban az ifjúság egyik hanghordozójaként tartották számon. Tagja volt a nemzetőrségnek, a forradalmi tanácsnak. Eljárás nem indult ellene.


Forrás: 1956 Nógrád megyei kronológiája és személyi adattára. Szerk.: Á. Varga László. Salgótarján, 1996.

<<<