NEMTI KÖZSÉG FORRADALMA


Kronológia

(A Ménkesi Bányaüzemmel együtt.)
A Ménkesen történteket azért itt tárgyaljuk és nem Dorogházánál, ahová közigazgatásilag tartozott, mert a bányaüzem vezetőségének irodái a falutól kb. 6 km-re lévő Ilonabányán voltak, s ennek következtében a falu és a bányaüzem eseményeit lehetetlen volt szétválasztani.

október 24:
A Salgótarjáni Járási Pártbizottság utasítására megbízható párttagokból megszervezték az üzemi őrséget, amely 3 szakaszból (kb. 30 fő) állt. Parancsnokai Bakos Sándor lacó függetlenített párttitkár, Susán Sándor üzemi személyzeti vezető és Szabó Imre bányaigazgató lettek.

október 27:
A bányászszakszervezet felhívására reggel a bányaüzem kb. 500 dolgozója ideiglenes munkástanács választásra gyűlt össze. (Egyes adatok szerint erre csak 29-én került sor, s a választás egyes források szerint úgy zajlott le, hogy a jelenlévők felkiáltással döntöttek az üzemi pártvezetőség és a szakszervezet közös névjegyzékén feltüntetett személyekről, akik közül csak párán voltak pártonkívüliek, míg más forrás szerint a jelenlévők nem fogadták el a kijelölt személyeket, s a választandók felét az üzem vezetősége, másik felét pedig a munkások javasolták.) A megválasztott munkástanács tagjainak száma 30 és 42 közötti volt, s a későbbi munkástanács elnök kivételével mind párttagok voltak. (Szabó Imre igazgatót, Bakos Sándor lacó párttitkárt és Pintér Gábor Antal üzemi bizottsági elnököt nem választották be a munkástanácsba.) Ugyanekkor megtörtént a munkástanács 7 tagú vezetőségének az ún. hetes bizottságnak a megválasztása is, amelyben Dorogházát: Katona László vájár, Pintér Imre aknász és Bakos József Ágoston villanyszerelő; Nemtit: Fekete József joachim vájár; Lukács Vilmos lőmester; Mátramindszentet: Hajas b. József vájár; Szuhát: Bakos Sándor illés képviselte. A munkástanács elnöke Katona László, elnökhelyettese Pintér Imre, titkára Bakos illés Sándor lett.
A munkástanács kijelentette, hogy nem engedi meg az MDP működését az üzem területén, s ezért felszólította a párttitkárt, hogy a párthelyiséget adja át a munkástanácsnak. A párttitkár ezt követően annak ellenére is elhagyta az üzem területét, hogy a munkástanács és annak elnöke munkát kínált fel részére.
A bányaüzemi, illetve a salgótarjáni események hatására este 5 óra körül a faluban is elkezdődtek a forradalmi események. A tüntetők a tanácsháza előtt gyülekeztek, körüjárták a falut, majd az Ilona-bányán lévő bányaigazgatóság elé vonultak. Itt számos követeléseik közül az egyik az üzemi-falusi őrség leszerelése volt. Ekkora azonban már ott volt mintegy 25 felfegyverzett bányászkatona, akiket az őrség a felvonulás hírére kért Salgótarjánból, s így a tömeg nem merte lefegyverezni az őrséget. (Félve a falusiak és az őrség esetleges összecsapásától, a fegyvereket végül is a bányászkatonák vették el az őrségtől és beszállították azokat Salgótarjánba.) A sikertelen lefegyverzési kísérlet után a tömeg visszament a tanácsháza elé, s a Rákosi- és Sztálin képeket, valamint a vörös zászlót elégette. Közben megkezdődött a forradalmi tanács tagjainak a jelölése Danyi Antal, Kiss András, Molnár János baka és Pintér Sándor farsang vezetésével. Két párttag kivételével a tüntetők elfogadták a jelölteket. A forradalmi tanács elnöke Pintér Ferenc, titkára Nagy Albert, a volt vb-titkár, míg tagjai többek között az alábbiak lettek: Durcsák Vince, Fekete Orbán, Galambosi Sándor tanár, Kiss András? Petre József, Petre József tutki, Petre Sándor és Pintér Sándor farsang. Megválasztották a 14, más források szerint 16, fős nemzetőrséget is. Parancsnoka Danyi Antal, s ismert tagjai Fekete Ferenc joachim, Fekete Sándor regina, Handó Lajos, Molnár János, Nagy Sándor, Pintér Sándor subrik, Pintér Sándor farsang és Somogyi Dénes lettek. Ezt követően Hajas Rozália tanítónő elszavalta a Nemzeti dalt, elénekelték a Szózatot, majd a tömeg szétoszlott.
Vélt és talán valós személyi sérelmek miatt a felvonuláson való időleges részvétel után Pintér András, Pintér Balázs és Smelkó Ferenc betörte Szabó Imrének, a ménkesi üzem igazgatójának a lakásablakát.

október 27 és november 4 között:
A munkástanács igazgatótanácsa döntésének értelmében a személyzeti anyagokat a fényképek kivételével elégették.
Az üzem munkástanácsa is megszervezte saját gyárőrségét a fosztogatások ellen, s részükre Salgótarjánból 5 fegyvert szerzett. Miután november elején ezeket bevonták tőlük, az őrséget vadászpuskákkal látták el.
A bányászok már a munkástanács megalakulásakor, de ezt követően is követelték a kompromittált személyek leváltását. A bányászok név szerint is 14 fő leváltását követelték. Ezért a munkástanács több munkakört megszüntetett, de a leváltott dolgozókat nem bocsátotta el, hanem képzettségüknek megfelelő munkakörben helyezte el őket.
A megyei szakszervezet elnökének felhívására összeállították a dolgozók követelését, hogy azokat összesítve, el lehessen juttatni a kormányhoz. A követeléseket Cserjési Miklós foglalta írásba.
Kiss Andrást november 1-én, mint a falu delegáltját, beválasztották a Salgótarjáni Járási Forradalmi Nemzeti Bizottságba.

november 5-e után:
A salgótarjáni járási rendőrkapitányság feloszlatta a falusi nemzetőrséget, a gyárőrséget pedig miután egyes tagjait elbocsátotta, saját felügyelete alá helyezte.

november 20:
A bányaüzem Tóth Gyula vájárt jelölte a Nógrádi Szénbányászati Tröszt 15 fős központi munkástanácsába, akit másnap meg is választották tagnak.

november második fele – december eleje:
A végleges munkástanács megválasztása: elnök ekkor is Katona László lett. Titkárnak Pintér Imrét, tagoknak pedig többek között Horvát Jenőt, Molnár László szállítási felvigyázót, Pintér István és Szalai József vájárokat választották. Ez az ún. végleges munkástanács 1957. március 7-éig működött.


Személyi adattár:

Bakos József joachim: Dorogházán született 1930. november 21-én. Anyja neve Bakos máté Katalin. 1947-1950 között csillés a ménkesi bányüzemben, 1950 és 1952 között lakatos a Klement Gottwald Villamossági Gyárban, 1952 és 54 között katonai szolgálatát teljesítette. Ezt követően ismét a ménkesi bányánál helyezkedett el villanyszerelőként. 1948 és 1952 között SZIT, majd DISZ-tag, 1952-től MDP tag lett. 1956-ban a bánya munkásai által választott munkástanácsnak, majd annak elnökségének, az ún. 7-es bizottságnak is tagja lett. Egyedüli büntetése az lett, hogy 1957 augusztusában kizárták az MSZMP-ből.

Danyi Antal: Kisterenyén született 1907. november 27-én. Anyja neve Gyurcsák Katalin, iskolai végzettsége 6 elemi. 1945 előtt továbbszolgáló szkv. volt. 1945-ben belépett az SZDP-be. (Egyes források szerint nagybátyját – Danyi Dávidot – 1945 után internálták.) A helybéli forradalmi események egyik meghatározó egyénisége volt Handó Lajossal együtt. Többek között ő állította össze a jelölőlistát a falu forradalmi tanács tagjaira, majd megválasztották a nemzetőrség parancsnokának. Van olyan adat, amely szerint amikor a szovjet csapatok kivonultak a fővárosból, örömében meghúzatta a falu harangját. Közbiztonsági őrizetben, majd rendőrségi felügyelet alatt állt.

Durcsák Vince: 1925. július 2-án Nemtiben született. Anyja neve Fekete Mária, iskolai végzettsége 6 elemi foglalkozása bányász. 1956-ban beválasztották a falu forradalmi tanácsába. Eljárás nem indult ellene.

Fekete Ferenc joachim: 1931. november 22-én látta meg a napvilágot Nemtiben. Anyja neve Bakos Erzsébet. Iskolai végzettsége 5 elemi, foglalkozása bányász. 1956. október 27-én a falu nemzetőrségének tagjai sorába választották. Nincs tudomásunk arról, hogy adminisztratív eljárás indult volna ellene.

Fekete József joachim: Nemtiben 1927. február 8-án született. Anyja neve Bakos Erzsébet. Foglalkozása vájár. 1956. október 27-én beválasztották a ménkesi bányaüzem munkástanácsának 7-es bizottságába. Eljárás nem indult ellene.

Fekete Orbán: Nemtiben 1912. március 16-án született. Anyja neve Durcsák Erzsébet. Érettségi után teológiát tanult, amit valószínűleg félbe hagyott. 1945 után szülőfalujában 9 kh-on gazdálkodott. 1956-ban tagja lett a falu forradalmi tanácsának. Eljárás nem indult ellene.

Fekete Sándor regina: 1937. január 16-án született Nemtiben. Anyja neve Pintér Margit. Iskolai végzettsége 8 általános, foglalkozása kovács. 1956-ban tagja volt a falu nemzetőrségének. Nem tudunk róla, hogy eljárás indult volna ellene.

Handó Lajos: 1911. február 4-én Mátraszelén született. Anyja neve Petre Vilma. Iskolai végzettsége 6 elemi, szakképzettsége kőműves, foglalkozása bányász. 1945 után tagja lett az SZDP-nek. 1956-ban a nemti forradalmi események egyik szervezője volt, október 27-én tagja lett a nemzetőrségnek. A forradalom leverése után közbiztonsági őrizetben volt, majd ezt követően rendőri felügyelet alá helyezték.

Katona László II. gúnár: Bányászcsalád gyerekeként 1909. december 29-én született Dorogházán. Anyja neve Varga Katalin, iskolai végzettsége 6 elemi. Ezt követően gyári munkás lett, majd 1928-ban került a bányába. 1941-ben 6 hétre katonai szolgálatra hívták be, ahol zsidó munkaszolgálatosokat felügyelt. Az 1940-es évek elején a nyilaskeresztes párt tagjaként szülőfalujában szervezte a pártot, sőt egyes vélemények szerint annak titkára is lett, amiért 1945-ben rendőri felügyelet alá helyezték. Ennek ellenére 1945-ben mégis MKP tag lehetett, sőt 1948-tól az MDP-be is átigazolhatott. 1953-ban békekölcsön-hamisítás miatt 8 hónapra ítélték, de közkegyelem alá esett. 1956-ban a ménkesi bányaüzemben dolgozott mint vájár. Október 27-én – mivel a hivatalos listán nem szerepelt – munkatársai jelölték a munkástanácsba, ahová a kb. 500 fő közfelkiáltással beválasztotta, sőt annak elnökének is megválasztotta. Elnöksége alatt megpróbálta visszaszorítani a szélsőségeket. Így például a túlzott leváltásokat úgy akadályozta meg, hogy kérte a bányászok többségének írásbeli kérelmét, s így csak a legkompromittáltabb 14 vezető más munkakörbe történő áthelyezése történt meg. Mindezekért a Balassagyarmati Megyei Bíróság 1957. szeptember 20-án, az 1957. június 28-ától előzetes letartóztatásban lévő Katonát főbüntetésként 6 hónapi börtönre ítélte, mellékbüntetésként egyes jogainak gyakorlásától 2 évre eltiltotta. A Legfelsőbb Bíróság a büntetést 3 hónapra mérsékelte, illetve az előzetes letartóztatásban töltött idő beszámításával kitöltöttnek tekintette.

Kiss András: 1920. május 3-án született Nemtiben. Anyja neve Pintér Mária. Iskolai végzettsége 6 elemi, foglalkozása kőműves. 1945 után tagja volt az FKgP-nek. Aktív szerepe volt a községi forradalmi tanács választás lebonyolításában, amelynek valószínűleg ő is tagja lett. A falu őt delegálta a Salgótarjáni Járási Forradalmi Bizottságba. A megtorlás elől emigrált.

Molnár János baka: Nemtiben látta meg a napvilágot 1916. december 17-én. Anyja neve Pintér Erzsébet. Iskolai végzettsége 6 elemi, foglalkozása vájár. 1945 előtt csendőr volt. Az 1956-os forradalom helyi eseményeinek alakításában fontos szerepet töltött be, majd tagja lett a nemzetőrségnek. Mindezekért az ügy elbukása után közbiztonsági őrizetbe vették, majd rendőri felügyelet várt rá.

Nagy Albert: Egerben született 1915. január 16-án. Anyja neve Illés Piroska. Érettségivel rendelkezett. 1956 előtt a falu tanácstitkára volt. 1956-ben is megválasztották a forradalmi tanács titkárának. A bukás után nem vonták felelősségre.

Pintér András: 1933. március 21-én született Nemtiben bányászcsaládba. Anyja neve Kaszás Erzsébet. Iskolai végzettsége 7 általános. 1947 és 1950 között a helybeli FMSZ-nél volt kereskedelmi tanuló. Egy évig a tanult szakmájában dolgozott, majd a bányához került bérszámfejtőnek. 1953-ban innen vonult be katonának, ahonnan 1955-ben szerelt le, s visszakerült eredeti munkakörébe. 1956 márciusában áthelyezték a fatelepre előbb anyag-átvevőnek, ezt követően pedig fizikai munkásként dolgozott tovább. 1956. október 27-én az esti felvonulás után, amelynek passzív szemlélője volt, Pintér Balázs és Smelkó Ferenc társaságában elhatározták, hogy sérelmeiket megtorolják a gyárigazgatón, s betörik lakása ablakát. Ezt meg is tették. Ezért a Balassagyarmati Megyei Bíróság 1957. december 10-én izgatás miatt főbüntetéskén 8 hónapi börtönbüntetésre, 1500 Ft pénzbírságra mint, mellékbüntetésre ítélte. A végrehajtást azonban 3 évi próbaidőre felfüggesztette. A Legfelsőbb Bíróság ezt felülbírálta és összesen csak 500 Ft pénzbírságot szabott ki rá.

Pintér Balázs: Bányászcsalád gyermekeként született 1930. június 19-én Nemtiben. Anyja neve Iványi Erzsébet. Iskolai végzettsége 4 polgári. Iskoláit 1948-ban fejezte be, s utána a Csepel Művekhez került ipari tanulónak. Innen 1950-ben tényleges katonai szolgálatra vonult be. 1952-től a nagybátonyi szénbányáknál műszaki rajzoló lett. 1953-ban a Ménkesi Bányaüzemhez helyezték át gépészeti előadónak, majd 1955-ben ebből a munkakörből leváltották, s ettől kezdve a termelésben dolgozott mint géplakatos. 1956-ban nősült, felesége Pintér Edit szintén munkáscsaládból származott. 1956. október 27-én egy kis ideig részt vett a munkástanács-választáson, majd két kollégájával – Pintér Andrással és Smelkó Ferenccel –, egyéni sérelmeikre hivatkozva távoztak a helyszínről. Innen elmentek a bányaigazgató lakásához, s kövekkel valamint téglával betörték annak ablakát. (Pintér Balázs szerint az igazgató 1955-ben jogtalanul váltotta le őt addigi állásából.) A Balassa-gyarmati Megyei Bíróság 1957. december 10-én izgatásért főbüntetésként 8 hónap börtön-büntetésre, valamint mellékbüntetésként 1500 Ft pénzbírságra ítélte. A Legfelsőbb Bíróság a büntettet garázdaságnak minősítette, s a főbüntetést jóváhagyta, a mellékbüntetést eltörölte. A főbüntetés végrehajtást viszont 3 évi próbaidőre felfüggesztette.

Pintér Ferenc: 1904. április 30-án Nemtiben született. Anyja neve Pintér Franciska, iskolai végzettsége 4 polgári. Tagja volt az SZDP-nek, bátyját és sógorát állítólag elítélték a Kakuk-féle ún. „Mátra vidéki összesküvés”-sel kapcsolatban. Egyes források szerint 1956. október 27-én a falu forradalmi tanácsának elnökévé választották, más adatok szerint csak jelölték elnöknek, de betegsége miatt nem vállalta a tisztséget. 1956. november 10-e után a falu vb-elnökének választották, azonban ezen tisztségéről 1957. március 25-én forradalom alatti tevékenysége miatt leváltották. Jelen ismereteink szerint ezen túl további intézkedés nem indult ellene.

Pintér Sándor farsang: Nemtiben 1920. március 13-án született. Anyja neve Pintér Rozália, iskolai végzettsége 8 általános, szakképzettsége kovács. (Van olyan forrás, amelyben 1956 előtt foglalkozását cséplőgéptulajdonosnak tüntette fel.) Az viszont biztos, hogy közvetlen a forradalom előtt kenyerét bányászként kereste. 1956. október 27-én állítólag ő verte le a ménkesi bányaüzemnél a csillagot. Még aznap tagja lett a falu forradalmi tanácsának is. Ennek ellenére nincs tudomásunk róla, hogy hatósági intézkedést foganatosítottak volna vele szemben.

Pintér Sándor subrik: 1915. október 8-án Nemtiben született. Anyja neve Fekete Piroska. Iskolai végzettsége 6 elemi. Egyes adatok szerint 1945 előtt csendőr volt. Közvetlenül a forradalom előtt kenyerét bányászként kereste. 1956 október végén tagja lett a nemzetőrségnek. A forradalom után közbiztonsági őrizetben volt, illetve később rendőri felügyelet alá helyezték.

Smelkó Ferenc: Zagyvarónán született 1936. március 8-án iparos családba. Anyja neve Lenfeld Irén. Általános iskoláit Mátranovákon, a két gépipari technikumi osztályt Salgótarjánban végezte. Foglalkozása villanyszerelő. Pártonkívüli. Az 1956. október 27-ei felvonuláson egy ideig ő is részt vett, majd találkozva Pintér Andrással és Pintér Balázzsal elhatározták, hogy egyéni sérelmeiket megtorolják a gyárigazgatón. (Smelkó azért haragudott rá, mert egy alkalommal ki akarta őket az üzemi lakásból lakoltatni.) Tervüket úgy hajtották végre, hogy betörték az igazgató lakásának ablakát. Ezért a Balassagyarmati Megyei Bíróság 1957. december 10-én izgatás miatt főbüntetéskén 8 hónapi börtönre és 1500 Ft pénzbírságra, mint mellékbüntetésre ítélte. A végrehajtást azonban 3 évi próbaidőre felfüggesztette. A Legfelsőbb Bíróság ezt felülbírálta és összesen csak 500 Ft pénzbírságra ítélte.


Forrás: 1956 Nógrád megyei kronológiája és személyi adattára. Szerk.: Á. Varga László. Salgótarján, 1996.

<<<