NÓGRÁDMEGYER KÖZSÉG FORRADALMA


Kronológia

október 27:
A falu lakossága a Salgótarján üzemeiben dolgozó helybéli munkásoktól értesült a forradalmi eseményekről.

október 28:
Gyarmathy Ferenc és id. Mártonka Mihály vezetésével a lakosság a kocsmától végigvonult a településen tanácsháza elé, ahol több hozzászólásra került sor. A nap során Radvánszki János korelnök irányításával megválasztották a forradalmi tanácsot, melynek elnöke Gyarmathy Ferenc, más forrás szerint id. Mártonka István lett. A testület tagjává választották Balog Jánost, Besze Imre, Gaál Károlyt, Géczi Mihályt, Horváth Pált, Király Jánost, Mártonka Istvánt, Parádi Gábort, Rácz Bélát, Radvánszky Andrást, Tóth Pált és Verbói Mihályt.

október 28.-november 4:
Létrehozták a nemzetőrséget, Bánóczi (Válóczi) János parancsnokságával. A csoport tagja volt többek között Mártonka Gyula, id. Mártonka István és Mártonka Ferenc.

november 10:
A végrehajtó bizottság és a forradalmi tanács közös ülésén Princz András vb-elnök betegség miatt lemondott tisztségéről és helyére ideiglenesen Gyarmathy Ferencet, a forradalmi tanács elnökét választották meg. Ugyanakkor nem fogadták el Végh Gábor vb-titkár felmondását. Továbbá arról is döntött a testület, hogy új 10 fős nemzetőrséget állítanak fel, s aki közülük munkás, azt kikérik munkahelyéről.

december 5:
A reggeli órában a községbe érkezett a szécsényi járási rendőrkapitányságról Körmendi Károly hadnagy és Szabó Árpád alhadnagy. A községi tanács épületében felkeresték Gyarmathy vb-elnököt, hogy megbeszéljék a helyi közigazgatás és a rendőrség közötti feladatok kérdését. A rendőrök az elnöki szobában távozásra szólították fel az ott tartózkodó személyeket. Eközben a faluban az a hír terjedt el, hogy a rendőrtisztek le akarják tartóztatni Gyarmathy Ferenc elnököt. Ennek hallatára Radvánszki Zoltán helyi lakos félreverte a harangot, amire a község lakossága közül 300-400 fő a tanácsháza előtt követelte Gyarmathy kiengedését az épületből. Körmendi Károly hadnagy felszólította az elnököt, hogy nyugtassa meg a lakosságot és cáfolja meg az elterjedt álhírt. Gyarmathy Ferenc tájékoztatta a tömeget a rendőrtisztek jövetelének okáról, de eközben az ott tartózkodó édesanyja rosszul lett, és ezért mindketten haza mentek. Ezt követően a lakosság benyomult az épületbe, lefegyverezték az ott tartózkodó rendőrtiszteket és felszólí-tották őket a település elhagyására. Kisebb-nagyobb inzultusok után a tisztek elérték autóikat és eltávoztak a községből.
A rendőrök távozása után a tömeg nem oszlott szét. Szárnyra kelt ugyanis az a valótlan hír, miszerint az MSZMP-alapszervezetnél készítettek egy olyan listát, melyen feltüntették a forradalom alatti szerepvállalásuk miatt elszállítandó személyek neveit. Ezért elküldték Mártonka Gyulát és Mártonka Józsefet Mucs István párttitkárért, akit a tanácsháza elé kísértek. Kérdésükre a titkár közölte, hogy csak olyan jegyzőkönyvvel szolgálhat, amely a pártba belépett személyek neveit tartalmazza, ezt Tóth Pál felolvasta a tömegnek.

december 6:
Dus József főhadnagy, járási rendőrkapitány és Ádám József, járási tanácselnök az előző napi események tisztázására a községbe érkezett. Céljukat azonban nem érték el, mert a lakosság ismét fenyegetően lépett fel velük szemben.


Személyi adattár:

Bánóczy (Válóczi?) János: Gacsályon született 1905. január 26-án. Anyja neve Máté Ágnes. Iskolai végzettsége 6 elemi. 1945 előtt törzsőrmesteri rangban csendőrőrsparancsnokként szolgált. 1956-ban községi nemzetőrparancsnokként tevékenykedett, amiért közbiztonsági őrizet alá helyezték.

Gaál Károly: Csitáron született 1906. december 18-án. Anyja neve Takács Mária. Iskolai végzettsége 6 elemi, foglalkozása földműves. Tagja volt a forradalmi tanácsnak, és jelentős szerepet játszott a decemberi eseményekben. 1957. január 24-én került előzetes letartózta-tásba. A Budapesti Helyőrség Katonai Bírósága 1957. március 30-án 10 hónap börtönbüntetésre és harmadrész vagyonelkobzásra ítélte.

Gyarmathy Ferenc: Munkás családban született Nagylócon 1920. március 21-én. Anyja neve Skotnyár Zsuzsanna. Iskolai végzettsége 6 elemi, tsz-tagként dolgozott. A helyi forradalmi tanács elnökévé, majd november 10-én vb-elnökké is megválasztották. 1957. január 24-én került előzetes letartóztatásba. A Budapesti Helyőrség Katonai Bírósága 1957. március 30-án bizonyítékok hiányában felmentette. (Más forrás szerint a forradalom után közbiztonsági őrizet alá is került.)

Mártonka Ferenc: Nógrádsápon született 1933. Május 1-én. Anyja neve Somoskői Mária. Iskolai végzettsége 8 általános, foglalkozása kisiparos. 1956-ban határőr volt, s október 24-én átment Ausztriába, de kb. három nap után visszatért, s november 1-én érkezett meg Nógrádmegyerbe. Állítólag a nemzetőrség parancsnokhelyettese lett. A forradalom bukása után rendőrségi felügyelet alá helyezték.

Mártonka Gyula: Nagysápon született 1935. április 5-én. Anyja neve Somoskői Mária. Iskolai végzettsége 2 év középiskola, foglalkozása bognár? A forradalom idején tért haza tényleges katonai szolgálatából és a nemzetőrség tagja lett. Jelentős szerepet játszott a decemberi eseményekben is. 1957. január 13-án került előzetes letartóztatásba. A Budapesti Helyőrség Katonai Bírósága 1957. március 30-án 3 év börtönbüntetésre, 2 év részleges jog-vesztésre, lefokozásra, illetve harmadrész vagyonelkobzásra ítélte.

Mártonka István: Nagylócon született 1905. július 11-én. Anyja neve Oravecz Margit. Iskolai végzettsége 5 elemi, foglalkozása bognár kisiparos. A forradalom alatt tagja volt a forradalmi tanácsnak és a nemzetőrségnek. (Egyes visszaemlékezések szerint ő volt a forradalmi tanács elnöke is.) Jelentős szerepet játszott a decemberi eseményekben is. 1957. január 24-én került előzetes letartóztatásba. A Budapesti Helyőrség Katonai Bírósága 1957. március 30-án 1 év 6 hónap börtönböntetésre, 1 év részleges jogvesztésre és harmadrész vagyonelkobzásra ítélte.

Mártonka József: Sóshartyánban született 1930. szeptember 23-án. Anyja neve Somoskői Mária. Iskolai végzettsége 3 év középiskola, foglalkozása bognár. Apja – Mártonka István – műhelyében dolgozott. Jelentős szerepet játszott a decemberi eseményekben. 1957. január 10-én került előzetes letartóztatásba. A Budapesti Helyőrség Katonai Bírósága 1957. március 30-án 1 év börtönbüntetésre és harmadrész vagyonelkobzásra ítélte.

Tóth Pál: Etesen született 1911. február 5-én. Anyja neve Mácsik Erzsébet. Iskolai végzettsége 3 év középiskola, foglalkozása asztalos. Tagja volt a forradalmi tanácsnak, illetve jelentős szerepet játszott a decemberi eseményekben. 1957. január 24-én vették őrizetbe. A Budapesti Helyőrség Katonai Bírósága 1957. március 30-án 6 hónap börtönbüntetésre és harmadrész vagyonelkobzásra ítélte.


Forrás: 1956 Nógrád megyei kronológiája és személyi adattára. Szerk.: Á. Varga László. Salgótarján, 1996.

<<<