SZUHA KÖZSÉG FORRADALMA


Kronológia

október 27:
A Pilinyi Lászlóéknál tartott lakodalomban éjjel már sokan nemzetiszínű kokárdát viseltek.

október 28:
Délután Pilinyiék lakodalmas házából indult el a felvonulás, miután Bakos Antal elmondta, hogy hogyan élte ő meg Homokterenyén aznap délelőtt a felvonulást, illetve azt követően, hogy Bakos József elkészített egy beszédvázlatot Pilinyi László részére. A Pilinyiéktől elinduló kb. 15-20 fős gyülekezet fokozatosan tömeggé gyarapodott, a felvonulás pedig tüntetéssé vált, ugyanis a résztvevők a forradalmat éltetve Kossuth-nótákat énekeltek, illetve olyan jelszavakat kiabáltak mint: „Kossuth címer, magyar haza, minden ruszki menjen haza”, „Munkát kenyeret, Rákosinak kötelet”, „Rákosi a Dunába, Gerő Ernő utána”. A tanácsháza előtt beszédvázlata alapján Pilinyi egy igen mérsékelt hangú beszédet intézett a kb. 60-80 fős tömeghez, majd Bakos Sándor ifj. elszavalta a Nemzeti dalt. Innen végigvonultak a falun, ahol ekkorra már kb. 800 fő volt jelen. Itt Pilinyi ismét szólt a tömeghez, amely ezt követően megfordult és visszaindult a községháza elé, ahol elégették a vörös zászlót és összetörték Rákosi és Sztálin mellszobrait, az iskola tantermében levették a címert, a Lenin képet és a templomból egy keresztet vittek át helyükre. (Szuhahután az elkövetkező napokban kápolnának rendezték be az egyik tanterem deszkával elrekesztett részét.)

október 29:
Az esti órákban mintegy 150 fő megválasztotta a falu 16 fős forradalmi testületét a nemzeti bizottságot, s annak vezetőit. Elnök Kukucska László, egy éppen abban az évben érettségizett fiatalember lett. (Először Pilinyi Lászlót, majd Bakos Józsefet jelölték elnöknek, azonban ők a tisztséget nem vállalták.) Ezt követően megtörtént a 8 tagú nemzetőrség megválasztása, majd felszerelése is 2 kispuskával és 3 hadipuskával. Vezetőjük Pilinyi László bátyja, Pilinyi János lett. A nemzetőrség legfőbb feladata a rend biztosítása, illetve a falopások megakadályozása volt.

november 4-10:
Kukucska László lemondott nemzeti bizottsági elnökségéről – nem voltak megelégedve vele –, s Lenkei Károly vb-titkár kérésére Pilinyi László a rend helyreállításáig, egy-két hétre, elvállalta az elnökséget. (Eddig nem tudtuk tisztázni, hogy Pilinyi ekkor még a forradalmi nemzeti bizottságnak, vagy már az újra színre lépő tanácsnak lett-e az elnöke. Tény viszont, hogy a forradalom előtti vb-elnök – Végh Sándor – november 10-e után már nem vállalta régi posztját, továbbá az is biztos, hogy Pilinyit azt követően nevezte ki december 1-én hivatalosan is a salgótarjáni járás a falu tanácselnökének, hogy előtte már jó két hete ellátta ezt a munkakört.)


Személyi adattár:

Bakos András: Szuhán született 1913. augusztus 2-án. Anyja neve Mátyási Anna. Iskolai végzettsége 6 elemi, foglalkozása földműves, de 1945 előtt 3 évig bányász is volt. 1937-ben vonult be katonai szolgálatra, majd a II. világháború alatt frontszolgálatot is teljesített. Németországban a nyugatiak, hazajövetele után a szovjetek fogságába esett, s 1945 szeptemberében szabadult. 1956-ban 4,5 kh földön gazdálkodott. Egyetlen pártnak sem volt tagja. ’56-os szereplése igen röviden összefoglalható: október 28-án jelen volt Pilinyiék lakásán, s ekkor elmondta, hogy aznap Homokterenyén volt az orvosnál a feleségével és látta az ottani felvonulást, amely méltóságteljesen zajlott le. Ezen kívül passzív szereplőként részt vett a felvonuláson is. Mindezért 1958. február 27-én a Balassagyarmati Megyei Bíróság 6 hónapi börtönbüntetésre ítélte, amelyet a Legfelsőbb Bíróság 3 év próbaidőre feltételesen felfüg-gesztett.

Bakos József: 1927. február 25-én született Szuhán bányászcsaládba. Anyja neve Pilinyi Mária, iskolai végzettsége kereskedelmi érettségi. Tanulmányai befejezése után előbb kisebb cégeknél dolgozott, majd 1949-től az Út- és Vasútépítő Nemzeti Vállalathoz került, ahol előbb küldönc, ezt követően bérelszámoló lett. 1950-ben a Budapesti Büntető Törvényszék a Kakuk-féle perben 3 évre elítélte népi demokrácia elleni szervezkedésért. Szabadulása után nagyapja 7 holdas birtokán dolgozott, míg 1956 májusától az egri Útfenntartó Vállalatnál helyezkedett el bérelszámolóként. 1948 márciusában tagja lett az SZDP-nek, majd átigazolták az MDP-be, amelyből elítélése után kizárták. Október 28-án ő készítette azt az igen mérsékelt hangnemet megütő beszédvázlatot, amely alapján Pilinyi László a falu lakosai előtt megtartotta beszédét. 29-én meg akarták választani a település első számú vezetőjének, de nem vállalta a funkciót. Mindezekért a Balassagyarmati Megyei Bíróság 1958. február 27-én 6 hónapi börtönre ítélte, melyet a Legfelsőbb Bíróság 3 évi próbaidőre feltételesen felfüggesztett.

Pilinyi László: Szuhán született 1929. február 27-én kisparaszti családba. (Apja 6 kh-on gazdálkodott.) Anyja neve Nagy Rozália. Négy polgárit és két kereskedelmi osztályt vég-zett. 1946-ban a mátramindszenti körjegyzőséghez került közmunka-nyilvántartónak, majd ugyanitt az adóügyi hivatalnál pénzügyi előadó lett. 1950-ben a mátranováki tanácsnál, mint irodakezelő kapott munkát. Innen három évre katonának vonult be, s őrmesterként szerelt le. Leszerelése után a KSH Nógrád Megyei Igazgatóságán lett előadó. Az MDP-nek nem, viszont a Magyar Önkéntes Honvédelmi Szövetség (MÖHOSZ) falusi szervezetének tagja, sőt elnöke is volt. 1956. október 28-án egy igen mérsékelt hangú beszédet mondott a felvonulás során a tanácsháza előtt. Másnap még nem vállalta el a forradalmi tanács elnökségi jelölését. November elején Kukucska László helyett viszont ő lett a nemzeti bizottság elnöke, majd november 10-e körül felkérték, hogy vállalja el a tanácselnöki tisztet, mivel a régi elnök nem akart visszamenni. A Salgótarjáni Járási Tanács ezen posztjában december 1-én megerősítette, majd 1957. január 26-án azok váltották le, akik rábeszélték a feladat elválla-lására. A fentiek miatt 1957. december 23-tól 1958. január 18-ig előzetes letartóztatásban volt, majd a Balassagyarmati Megyei Bíróság 1958. február 27-én a büntető eljárást megszüntette ellene.

Végh József: 1925. január 22-én született Szuhán bányászcsaládba. Anyja neve Bakos Anna. A 6 elemi elvégzése után napszámos munkából élt, majd 1950-től szülőfalujában az FMSZ ügyvezető elnöke lett. Testvére Joachim, a szegedi pedagógiai főiskolán tanított. Az MDP-nek 1950-től volt tagja. A forradalom után azzal gyanúsították, hogy a község italboltján lévő vörös zászlót levetette, majd széttépte. Ezzel szemben a tárgyalás során a bíróság elfogadta Végh azon védekezését, hogy az ötágú vörös csillagos asztalterítőket csak biztonságba helyezte, illetve a cégtáblán lévő csillagot azért ragasztotta le, hogy meg ne rongálják. Ezért a Balassagyarmati Megyei Bíróság 1958. február 27-én a büntető eljárást megszüntette ellene.


Forrás: 1956 Nógrád megyei kronológiája és személyi adattára. Szerk.: Á. Varga László. Salgótarján, 1996.

<<<