1956. október 30:

A reggeli órákban Horváth Béla, Vámos József, Ocsovai Pál és Felföldi Károly szervezésében kezdetét vette a nemzetőrség megalakítása. Létrejöttét meggyorsította a járási tanács épületében jelen lévő két karszalagos balassagyarmati nemzetőr, akik hiányolták, hogy „Szécsényben miért nincs [még] nemzetőrség”. Ezt követően hangosbemondón a katonaviselt egyéneket felszólították, hogy jelenjenek meg a járási kultúrotthonban. Míg a felszólítottak gyülekeztek, Vámos, Ocsovai és Felföldi, a szervezők, magukhoz rendelték Dus József főhadnagyot a rendőrség, Nagy Károly főhadnagyot a határőrség és Szeberényi András századost a járási kiegészítő parancsnokság vezetőit. Itt egyrészt arról érdeklődtek a megjelentektől, hogy van-e felesleges fegyverük (egyedül Dus nyilatkozott pozitívan), majd közölték velük, hogy készüljenek fel a laktanya átadására, illetve azt is, hogy az előbbi két főt leváltják tisztségéből. Szeberényit pedig felszólították, hogy szerezzen nyilatkozatot arról, hogy a beosztottak megtartják-e továbbra is parancsnoknak, vagy sem. Mivel a beosztottak továbbra is elismerték Szeberényit parancsnoknak, maradhatott eredeti posztján. Ahhoz viszont ragaszkodtak Felföldiék, hogy a három fegyveres testületnél a tisztek törzsőrmesteri rangig bezárólag vagy elhagyják posztjaikat, vagy maradhatnak ugyan továbbra is munkahelyükön, de akkor tisztekként nem szolgálhatnak tovább. Ezután Felföldi átment a kultúrotthonba, ahol már kb. 80 fő gyűlt össze, majd onnan a rendőrség, illetve a határőrség közös épülete elé vonultak. Felföldi itt felszólította a rendőrség parancsnokát, hogy adja át az épületet, s a megígért felesleges fegyvereket. Erre Dus nem volt hajlandó, sőt állítólag kijelentette, hogy amennyiben a tömeg nem megy el onnan, a fegyverüket is használni fogják. (Van olyan forrás, amely szerint hasonló szellemben nyilatkozott a határőrség parancsnoka, Nagy Károly fhdgy. is.) A kialakult helyzet és az időközben odaért Horváth Béla közbelépése következtében Felföldi hátra arcot vezényelt, s a tömeg ismét átvonult a kultúrotthonba. Ezt követően itt alakult meg a 45-54 főből álló nemzetőrség. Innen a bizalmat kapottak átmentek a tanácsházára, s maguk közül megválasztották a nemzetőrség parancsnokait. (Vannak olyan források, amelyek az alakulást október 29-re teszik. Ennek valószínűsége azonban kizárt, mert az adatok jelentős része arról szól, hogy a nemzetőrség akkor alakult meg, amikor a szécsényiek elmentek Salgótarjánba, a megyei nemzeti bizottság alakuló ülésére. Ez pedig október 30-án volt.) A nemzetőrség vezetője Horváth Béla, a ludányhalászi téglagyár adminisztratív dolgozója, helyettesei pedig többek között: Hábel Lajos, Ocsovai Antal, Ocsovai Pál, ifj. Oláh Pál, Varga György, Vámos József és Velencei Ferenc lettek. Székhelyük a pártbizottság épületében volt. (Ez a kb. 10 fő képezte a nemzetőrség vezetését egy-vagy két napig, amikor is Horváth Béla egy szűkebb parancsnok-helyettesi stábot hozott létre, amelynek Hábel Lajos, Oláh Pál ifj. Vámos József, Velencei Ferenc és ifj. Oláh Pál lettek a tagjai.
Mivel a határőrség sorállománya szétszéledt, illetve egy részüket Budapestre vezényelték, annak 15 olyan nemzetőrrel (önkéntes határőrrel) való megerősítéséről is döntöttek, akik a katonai szolgálatuk alatt határőrszolgálatot láttak el. Ezen nemzetőri egység parancsnoka Mravcsik József, helyettese pedig Felföldi Károly lett. Az egység szakmailag a leváltott Nagy Károly fhdgy. helyett megválasztott új határőrparancsnok, Frank Lajos törzsőrmesterhez tartozott, szervezetileg azonban továbbra is a Horváth Béla-féle nemzetőrségnek volt alárendelve.
A forradalmi bizottság küldöttei délután 3 óra után, azt követően, hogy megérkeztek a megyei nemzeti bizottság alakuló üléséről, jóváhagyták a nemzetőrség megalakulását, majd közölték, hogy a hivatásos fegyveres testületeknél forradalmi tanácsot kell választani. A megyei nemzeti bizottság határozatát a rendőrségen még aznap este Pancsovai és Miskédi biztosan közölte az érintettekkel. A katonatanácsok választására még aznap, de legkésőbb másnap került sor. A rendőrségnél a forradalmi katonatanács elnökének Keréki Károly törzsőrmestert, helyettesének pedig Fajcsik Józsefet választották. Az új rendőrkapitány is Keréki lett. (A kiegészítő parancsnokságnál megválasztott forradalmi tanács vezetését, személyi összetételét nem ismerjük, a határőrségnél pedig csak valószínűsítjük, hogy Frank Lajos törzsőrmester lett a forradalmi tanács vezetője is.)
A rendőrségen megtörtént katonatanács-választás és vezetőváltás után megállapodtak az időközben oda érkező Horváthtal abban is, hogy ezentúl a nemzetőrség és a rendőrség tagjai együttesen fognak járőrözni: egy főt a nemzetőrség és egy főt a rendőrség ad. (Ezen a megbeszélésen Dusnak, a leváltott rendőrkapitánynak az volt a kérése, hogy bármely beosztásban is, de maradhasson a rendőrség kötelékében. Ezen kérésének Horváthék eleget tettek és Dus a továbbiakban belső ügyeleti szolgálatot végzett.)
Kisjuhász József gépkocsival kenyeret szállított Szécsényből a budapesti kórházaknak.

<<<