VIZSLÁS KÖZSÉG FORRADALMA


Kronológia

október 27:

A faluban – valószínűleg a salgótarjáni felvonulás és szobordöntés hatására – egy főleg fiatalokból álló csoport elhatározta, hogy eltávolítja a szovjet emlékművet. Mivel a kb. 18 fő kézzel nem tudta ledönteni a szobrot, szóltak Juhász Géza traktorosnak, aki a gé-pével lehúzta azt. Valószínűleg ekkor került sor a pártházon lévő csillag leverésére is. A szobordöntésben az alábbiak aktív részvételéről van tudomásunk: Juhász Géza, Kakuk Emil, Kakuk Ferenc kicsi, Kakuk andrikó István, Kakuk János falusi, Sándor Illés Vilmos murga, Sándor Miklós, Szanda János, Tóth békés János, Vincze Gyula tankos, Vincze máté József ifj. (Velük, és még hat résztvevővel 1957-ben megfizettették a szobor helyreállítási költségeit, míg egy főnek a saját munkáját tudták be a költségekbe.)

október 28:
Dobszó útján falugyűlést hívtak össze, ahol megválasztották a 21 fős forradalmi tanácsot. Ennek elnöke Jakab Pál, titkára Vincze Ferenc tanár lett. Általunk ismert tagja volt még a forradalmi tanácsnak Kakuk Antal. A forradalmi testületbe párttagokat nem választottak be. (Egyes források szerint a választásra csak október 30-án került sor.) A túlkapások kiküszöbölése, a rend megőrzése végett még ugyanezen a napon, vagy másnap megválasztották a nemzetőrséget, s tagjai sorába döntően csak azok kerültek be, akik részt vettek a szobordöntésben. A nemzetőrség parancsnoka Tóth békés János lett, míg az általunk ismert tagok az alábbiak voltak: Kakuk Ferenc kicsi, Kakuk János falusi, Sándor Illés Vilmos murga, Sándor Miklós, Vincze Gyula tankos, Vincze máté József ifj. Fegyvereket a Szabadságharcos Szövetség feltört helyiségéből szereztek, amely 4 céllövő kispuskát jelentett.

október 29 – november 4:
Még kétszer ülésezett a forradalmi tanács. Ekkor döntöttek az MDP helységének elvételéről és a tanácselnök leváltásáról is. (A vb-titkárt csak azért hagyták meg a posztján, mert más nem tudta vinni az adminisztrációs ügyeket.)


november 1-2:
Mindenszentekre való tekintettel szünetelt az iskolai tanítás.

november 10:
A forradalmi tanács által feloszlatott vb ismét megkezdte működését.

Személyi adattár:
Jakab Pál: 1896. február 18-án született Vizsláson. Anyja neve Sándor Rozália. Iskolai végzettsége 6 elemi, a forradalom előtt 13 kh földön gazdálkodott. 1945 előtt községi bíró volt, majd belépet az MKP-be, ahonnan 1948-ban átigazolt az MDP-be. A forradalmi tanács elnökének választották. Aktív tevékenységet nem fejtett ki, eljárás nem indult ellene.

Kakuk Antal: Vizsláson született 1925. február 26-án. Anyja neve Kakuk andrikó Rozália. Iskolai végzettsége 6 elemi, s a kisterenyei MÁV fűtőházban dolgozott. Tagja lett a forradalmi tanácsnak, ahol kijelentette, „hogy kommunistákkal egy tálból nem eszik cseresznyét” s mielőtt a tanácselnököt leváltották volna felszólította őt, hogy számoljon be a kommunisták 12 éves munkájáról. A megtorlás alatt adminisztratív intézkedést nem foganatosítottak ellene.

Tóth János békés: 1936. január 16-án látta meg a napvilágot Vizsláson. Anyja neve Kakuk Rozália. Iskolai végzettsége 8 általános, foglalkozása bányász. Részt vett a szovjet emlékmű ledöntésében, majd a nemzetőrség parancsnokának választották. Terjesztette a faluban a forradalmi tartalmú röplapokat. Eljárást nem indítottak ellene.

Vincze Ferenc: Vasutas családba született 1932. október 14-én Vizsláson. Anyja neve Sándor Mária, iskolai végzettsége főiskola, foglalkozása tanár. Aktívan kapcsolódott be a község forradalmi eseményeinek szervezésébe és irányításába. Kezdeményezője volt a 28-ai gyűlésnek, amelyet ő vezetett le. A forradalmi tanács titkárának választotta. Eljárás nem indult ellene, csak a tartalékos alhdgy-i rangjától fosztották meg.


Forrás: 1956 Nógrád megyei kronológiája és személyi adattára. Szerk.: Á. Varga László. Salgótarján, 1996.

<<<