ZAGYVAPÁLFALVA KÖZSÉG FORRADALMA


Kronológia

október 27:
A salgótarjáni tüntetésről hazatért munkások ledöntötték a községi szovjet emlékművet. Ezután a tanácsházán gyűlésre került sor, ahol Németh János felsőfalusi asztalos a forradalmi tanács megválasztását sürgette.

október 27-30:
Az iskolában szünetelt a tanítás.


október 29:
A községi tanács épületében megválasztották az ideiglenes forradalmi tanácsot, amelynek többek között tagja lett Botos Sándor, Csányi Sándor, Csiki Mária, Csikós Tivadar, Ludányi János, Rusznyák Gyula, ifj. Sérlei Nándor és Szabó Miklós. A forradalmi testület elnöke Rusznyák Gyula lett. A testület döntése nevében Botos, Csányi és Csikós lezáratta a pártirodát.
Id. Parádi Gyula, Répás István és Tóth Faragó József kezdeményezésére megalakult a Bányagépgyár 28 tagú ideiglenes munkástanácsa. Elnökévé Parádi Gyulát választották. A testület általunk ismert tagja volt még Parádin kívül: Karcagi József, Kertész István, Királyhegyi Gyula, Máté Lajos, Parádi Géza, Papp Gyula, Répás István, Tóth Faragó József és Uramecz József. A munkástanács a vállalat vezetésére egy 8 fős igazgatósági tanácsot hozott létre.

október 31:
Megalakult a falu 47 tagú forradalmi tanácsa, amelynek elnöke Csikós Tivadar lett. Határozatot hoztak arról, hogy a községi tanács tovább működik és a forradalmi tanács részéről minden nap egy-egy személy felügyeli a hivatali ügymenetet. (Vannak olyan források, amelyek a választás időpontját október 30-ra, illetve november 1-re teszik és ezekben nem szerepel Csikós Tibor neve.)

október folyamán:
Répás Pál főhadnagy vezetésével megszerveződik a nemzetőrség. Általunk ismert tagja voltak Aradi Gyula, Futó Ferenc, Futó Gábor, Futó Miklós, Gyöngyösi Iván és Rusznyák László.
A bányagépgyári munkástanács Máté Lajos parancsnokságával létrehozta a vállalat 17 fős fegyveres őrségét, amelynek feladata az üzem biztonságának őrzése volt.

november 3:
A megyei tanács – az üzemi munkástanács javaslatára – felmentette állásából Gyalog Józsefet, a Nógrád Megyei Bánya és Építőanyagipari Vállalat igazgatóját.

november 4:
A nemzetőrség kivonult Kőkút pusztára, ahol később lefegyverezték őket.

november 14 vagy 16:
Az iskolában szünetelt a tanítás.

november 15:
A munkástanács javaslatára dr. Vehovszki Frigyest nevezték ki a Nógrád Megyei Bánya és Építőanyagipari Vállalat igazgatójává.

november folyamán:
Az üveggyárban néhány fiatal munkás, Gordos Vilmos, Jakab Miklós, Sándor János és Szigetfalvi József fegyveres csoport szervezését fontolgatta.

december 6:
Néhány helybeli lakos eltorlaszolta a Balassagyarmatra vezető utat, mert az a hír terjedt el, hogy a rendőrség őrizetbe vett diákokat szállít a városba. Ekkor haladt arra egy Salgótarjánba igyekvő, s mint utóbb kiderült, fegyvereket szállító gépkocsi, amely nem állt meg a lakosság felszólítására. Ekkor Rusznyák László felugorva az autóra karon lőtte Kabók István rendőrt, majd ezt követően Rusznyák olyan szerencsétlenül ugrott le a gépkocsiról, hogy azonnal kórházba kellett szállítani.

december 8-13:
Az iskolában ismét szünetelt a tanítás.


Személyi adattár:

Botos Sándor: Zagyvapálfalván született 1920. március 18-án. Anyja neve Hellermann Olga. Iskolai végzettsége felső gépészeti iskola, foglalkozása műszaki ellenőr. Tagja volt az ideiglenes forradalmi tanácsnak. 1957. május 23-án került előzetes letartóztatásba. A Balassagyarmati Megyei Bíróság 1957. július 11-én 5 év börtönre, 5 év részleges jogvesztésre, valamint 500 Ft értékű vagyonelkobzásra ítélte. A Legfelsőbb Bíróság 1957. december 16-án börtönbüntetését 3 évre szállította le.

Gordos Vilmos: Zagyvapálfalván született 1919. december 30-án. Anyja neve Viemek Mária. Foglalkozása üvegvágó. A Balassagyarmati Megyei Bíróság 1957. május 7-én fegyveres szervezkedés vádjával 2 hónap börtönbüntetésre ítélte. A Legfelsőbb Bíróság 1957. szeptember 10-én felmentette.

Jakab Miklós: Homokterenyén született 1924. november 11-én. Anyja neve Jakab Borbála. Iskolai végzettsége 4 elemi, foglalkozása gépész. Tagja volt az MDP-nek. A Balassagyarmati Megyei Bíróság 1957. május 7-én fegyveres szervezkedés vádjával 1 év 6 hónap börtönre és 2 év részleges jogvesztésre ítélte.

Máté Lajos: Litkén született 1915. december 20-án. Anyja neve Dudás Erzsébet. Iskolai végzettsége 6 elemi, foglalkozása segédmunkás. A forradalom alatt tagja volt a bányagépgyár ideiglenes munkástanácsának, illetve ellátta a gyári fegyveres őrség vezetését. 1956 után közbiztonsági őrizetbe vették.

Parádi Gyula id.: Etesen született 1910. november 13-án. Anyja neve Miklós Erzsébet. Iskolai végzettsége 6 elemi, foglalkozása lakatos. A forradalom alatt a bányagépgyár ideiglenes munkástanácsának elnöke és a megyei nemzeti bizottság tagja volt. Nem indult ellene eljárás.

Répás Pál: Etesen született 1931. június 10-én. Anyja neve Klarik Erzsébet. Iskolai végzettsége 8 általános. A nemzetőrség parancsnoka volt. 1956 után hadbíróság elé került.

Rusznyák Gyula: Gyöngyösön született 1914-ben. Anyja neve Tóth Margit. Iskolai végzettsége 6 elemi, foglalkozása szabó. Az ideiglenes forradalmi tanács elnöke volt. 1956 után közbiztonsági őrizetbe vették.

Rusznyák László: Gyöngyösön született 1918. január 22-én. Anyja neve Tóth Margit. Iskolai végzettsége 6 elemi, foglalkozása festő. Tagja volt a nemzetőrségnek. 1956 után emigrált.

Sándor János: Nagylócon született 1920. augusztus 25-én. Anyja neve Ispán Rozália. Foglalkozása üvegvágó. 1957. február 24-én tartóztatták le. A Balassagyarmati Megyei Bíróság 1957. május 7-én fegyveres szervezkedés vádjával 5 év börtönbüntetésre, 10 év részleges jogvesztésre és teljes vagyonelkobzásra ítélte. A Legfelső Bíróság 1957. szeptember 10-én 2 év börtönre, 2 év részleges jogvesztésre és 500 Ft vagyonelkobzásra módosította az első fokú ítéletet.

Szigetfalvi József: Zagyvapálfalván született 1913. szeptember 4-én. Anyja neve Molnár Júlia. Iskolai végzettsége 6 elemi, foglalkozása üvegvágó. 1945 és 1948 között tagja volt az MKP-nek. A Balassagyarmati Megyei Bíróság 1957. május 5-én fegyveres szervezkedés vádjával 2 hónap börtönre ítélte. A Legfelsőbb Bíróság 1957. szeptember 10-én felmentette.

Tóth Faragó József: Pétervásáron született 1928-ban. Anyja neve Ipacs Margit. Iskolai végzettsége gépipari technikum, foglalkozása gyári munkás. A forradalom idején tagja volt a Bányagépgyár ideiglenes munkástanácsának, valamint megválasztották a november 21-én megalakult megyei munkástanács titkárává. A megtorlás során előbb közbiztonsági őrizetben volt Kistarcsán, majd 2 évig rendőrhatósági felügyelet alá került.


Forrás: 1956 Nógrád megyei kronológiája és személyi adattára. Szerk.: Á. Varga László. Salgótarján, 1996.

<<<